Eldurvulhat a háború Putyin beszéde után
▶ A négy megszállt ukrán régió vezetői már alá is írták a megállapodást
MOSZKVA — Eldurvulhat az ukrajnai háború, miután Vlagyimir Putyin bejelentette négy ukrán régió, Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck Oroszországhoz csatolását. Az orosz elnök alá is írta a csatlakozási szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével a Kremlben. A Szent György-termet megtöltő politikusokból és közéleti szereplőkből álló közönség ovációval fogadta az aktust.
– Oroszországnak négy új régiója van, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvédjük földünket – mondta sokat sejtetően Putyin. Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig pár órával korábban arról beszélt, hogy agressziónak tekintenek minden, az „új területeikre” mért ukrán katonai csapást.
Vagyis ha az ukrán hadsereg beteszi a lábát az elcsatolt régiókba, azt az oroszok katonai támadásnak tekintik. Épp ezért különösen veszélyes a kialakult helyzet. Mint azt Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Blikknek elmondta, az orosz hadsereg hivatalosan már védekezik az ukránok ellen az elcsatolt régiókban, Putyin mondhatja az orosz közvéleménynek, hogy honvédő háborút vívnak és így akár atomfegyvert is bevethetnek. Még sorozást is elrendelhet a Magyarországhoz hasonló nagyságú területen.
Gyarmati szerint az annektálás egyike Putyin kétségbeesett lépéseinek. A szakértő nem számít arra, hogy egyhamar konszolidálódni fog a helyzet.
Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23–27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról. A voksolás aligha tekinthető független, demokratikus népszavazásnak, hiszen az orosz hadsereg megszállás alatt tartotta a területet és a szavazóhelyiségekben kamerák vették, ki hova teszi az x-et, illetve megkérdezték az embereket, hogy mire szavaztak. A voksolók 99 százaléka az elszakadást választotta.
– Csakúgy, mint 1919 és 1922 között azokban a köztársaságokban, amelyeket szintén megszállt az egykori Vörös Hadsereg és népszavazásnak látszó színjátékkal csatoltak a Szovjetunióhoz – hívta fel a figyelmet a történelmi párhuzamra Katona Csaba, a Történettudományi Intézet munkatársa.
– Bevált módszer a történelemben népszavazással legitimálni a megszállást. Ám minden népszavazás akkor ér valamit, ha azt más államok elismerik és ha nemzetközi megfigyelők kísérik figyelemmel. Itt most egyikről sem beszélhetünk, ezt az annektálást talán csak Észak-Korea fogja elismerni – vélekedett Katona Csaba. A történész szerint mindezek ellenére a színjátékra azért lehet szükség, hogy a megszálló hatalom legitimálja cselekedetét, mondván a katonai akcióval csak megvédi az embereket.
– Ha politikus bármilyen körülmények között arról beszél, hogy megvédi az embereket, akkor elkezdhetünk félni – jegyezte meg Katona Csaba.
Az EU azt üzente: lehet, hog y Put y in meg próbálta meggyőzni polgárait az annektálás jogosságáról, de a Nyugatot nem sikerült.