„Bohém mackó volt, aki mindig poénkodott”
▶ Sportolók, zenészek, művészek kísérték utolsó útjára a pólóslegendát
BUDAPEST — Amolyan bohém, lezser fazon volt, akit mindenki kedvelt, sosem hallottuk, hogy bárki is szidta vagy roszszat mondott volna róla. S nem járt a föld felett, mert ő olimpiát nyert. Csapó Gábor imádta az életet, a zsugázást és persze szeretett sportágát, a vízilabdát, amelyben mindent elért, amit lehetett. Dudi, ahogy mindenki hívta, 1976-ban Montrealban lett olimpiai bajnok, a 272-szeres magyar válogatott
pólós zseniális játékos volt. Tudását jól mutatja, hogy 2000ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. Bár ő szerényen csak úgy fogalmazott a pályafutásával kapcsolatban, „több jött ki belőle, mint ami benne volt”.
De nemcsak a fantasztikus játéka, a humora miatt is imádták, sokszor mondta ezt öblös hangján: „Nincs az a kis összeg, amivel engem meg lehetne sérteni.” Bárhol megjelent, ő került a figyelem középpontjába. Az utóbbi hetekben azonban nagyon aggasztó hírek érkeztek a Vasas legendájáról, sokan szurkoltak neki, de ezt a csatát sajnos elveszítette, november 27-én, hetvenkét éves korában hunyt el.
Az olimpiai, világ- és Európabajnok vízilabdázó Csapó Gábort szerda délután a családja, sportolók, olimpikonok, színészek, zenészek, barátok, szurkolók búcsúztatták a Farkasréti temetőben. A kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok vízilabdázó, Vári Attila nagyon sokat tanult Csapótól.
– Mindig megnevet tetet t minket, fiatal pólósokat, imádtuk őt, a humorát, de hihetetlenül tiszteltük is, felnéztünk rá. Nem is tudom elmondani, mennyire sokat jelentett nekünk egy-egy nagy meccs előtt a jelenléte, a tanácsai, a pozitív kisugárzása – elevenítette fel a múltat a pólószövetség korábbi elnöke.
Horváth Charlie-t több évtizedes ismeretség fűzte Csapóhoz.
– Még a Generálban játszottam talán, amikor összebarátkoztunk – mondta a híres énekes. – Az utóbbi tizenöt évben minden héten egyszer együtt kávéztunk egy társaságban, sajnos most már nélküle folytatjuk. De nagy veszteség ő az egész magyar sportnak.
Az olimpiai bajnok Szabó Bence fiatalon ismerte meg az angyalföldiek klasszisát.
– A Sport TV-ben sokat szerepeltünk együtt, de persze máskor is találkoztunk, s nagyokat nevettünk. Egy bohém mackó volt, aki mindig poénkodott, most, itt a temetésén is azt mondaná, „mit szomorkodtok, nincs miért, az élet megy to
vább” – ilyen ember volt Dudi a korábbi vívó szerint.
Gyulay Zsolt nemcsak a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként búcsúzott Csapótól, hanem barátjaként is.
– Ifjú bajnokként ő volt az, ak i elsőként befogadot t az olimpiai családba – emlékezett vissza lapunknak az olimpiai és világbajnok kajakozó. – Fiatal srácként ez nagyon sokat jelentett nekem lelkileg. Integráló személyiség volt, nem az a megközelíthetetlen, távolságtartó olimpikon, mint egyesek. Nagyon, nagyon jó fej volt már
a kezdetektől velem. Szomorú, de egyben megtisztelő feladat is, hogy a MOB elnökeként, az olimpiai család nevében én búcsúzhattam tőle a temetésen. Hiányozni fog Dudi.
Csapó Gábor a 170. magyar olimpiai aranyérmesünk, aki már nincs közöttünk, s lassan betelik a Bajnokok fala a Farkasréti temetőben.