ELRETTENTŐ haderőt akar a kormány
▶ Oroszország ukrajnai háborúja sürgetőbbé tette, hogy minden országnak legyen megfelelő védelme
BUDAPEST — A világ forrong, egyre több országot fenyeget fegyveres konfliktus, az oroszok februárban indított ukrajnai inváziója óta pedig már Európa is készültségben van. A környező nemzetek is igyekeznek egyre jobban megerősíteni a hadseregüket, s nyilvánvalóan hazánk sem akar lemaradni a „versenyben”. Csúcskategóriás légtérvédelem kiépítését és elrettentő erejű katonaság felállítását ígéri a kormány, ugyanakkor a számok azt mutatják, idő kell még ahhoz, hogy ezen a területen Magyarország meghatározóvá váljon a régióban.
Egy ország katonai erejét a szakértők bonyolult, soktényezős számítások alapján határozzák meg. Az egyik mérvadó ranglistán idén év elején a 56. helyen álltunk, hajszállal megelőzve Ausztriát (58.), Szlovákiát (60.), Szerbiát (61.) és Horvátországot (62.) A 38. helyen álló Románia azonban szinte minden tekintetben erősebb nálunk, ahogy a hadban álló Ukrajna is.
A januári állapotok szerint Magyarországnak 23 ezer aktív katonája, 176 harckocsija, 55 katonai repülőgépe van, míg a románoknak kétszer-háromszor több. Az adatok alapján úgy tűnik, a relatíve jó helyezést a meglepően hosszú közúthálózatnak köszönhetjük, Szerbia például sok más területen (repülőgépek, tankok, katonák száma) megelőz minket.
A tapasztalat, a kiképzés hatékonysága pedig szintén döntő lehet éles helyzetben.
– Hazánk elsődleges célja egy elhivatott, ütőképes, elrettentő erőt felmutató hadsereg felállítása. Ehhez elengedhetetlen, hogy katonáink a legmodernebb fegy verekkel és felszereléssel legyenek ellátva – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Indexnek adott interjújában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hoszszasan sorolta, mely területeken erősödik majd a magyar haderő a közeljövőben. – Nagyon fontos a Várpalotára kerülő robbanóanyag- és lőszergyár is, nem túlzás, hogy stratégiai jelentőségű egész Európa védelmi ipara szempontjából. A Lynx KF41-esek mellett a kiemelt beszerzések közé tartoznak a NASAMS légvédelmi rendszerek, a svéd CarlGustaf M4 páncéltörő eszközök, a német Leopard 2A7HU harckocsik és a Kiskunfélegyházán gyártott CZ Bren kézifegyverek.
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint a korábban elkezdett átszervezések, átfegyverzések évekig tartanak, így nem a jelenről, hanem a jövőről érdemes beszélni.
– Ez egy nagyon hosszú folyamat. Új kézifegyverek vannak, a harckocsikat, a páncéltörő lövegeket gyártják és szállítják. Sokkal több pénzt fordít a kormány erre, mint korábban. A gyenge pont egyértelműen a légvédelem. Ez kellene legyen a legfontosabb, de lassan halad a fejlesztés, ahhoz képest, hogy háború van egy szomszédos országban – mondta a nyugállományú ezredes.
Ezt minden bizonnyal a kormány is látja: Szalay-Bobrovniczky arról is beszélt, eurószázmilliókért „Magyarország fölé vaskupolát húzunk az izraeli rendszer elemeiből”, ami a haditechnika csúcsát jelenti.
– A Vaskupola azért különleges, mert a rendszer három elemből áll. Radarberendezésből, amely a kisebb tárgyakat, akár drónokat is képes érzékelni, rakétából, amivel válaszolni lehet az esetleges támadásra és egy irányítóközpontból, amiből az egészet vezérlik. Ha Izraelben megfelel, nálunk is jó lesz –vélekedett KisBenedek József.
A híres Vaskupola-rendszerből hazánk a radarokat vásárolja meg, amit norvég–amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákkal egészít ki. Az orosz–uk rán háború miatt ugyanakkor nemcsak mi, hanem az egész világ fegyverkezik, így nagy kérdés, tudjuk-e tartani a lépést a többiekkel. A szakértő szerint viszont a geopolitikai helyzetet is látni kell: a szomszédos országok közül Ausztria semleges, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia NATO-tag, csak Szerbiát és Ukrajnát fontos figyelni.
– Belgráddal jó a kapcsolat, Kijev pedig akkor se támadna meg minket, ha véget ér a háború, noha Ukrajna „megtépázva” is jóval erősebb nálunk – magyarázta a szakértő.