Termőföldvédelem engedélyezett anyagokkal
A talajt fenntartható módon védeni rendeli a 2007-ben megalkotott törvény, amely 2021-ben a termőföld védelméről szóló törvénnyel módosult. Lényege, hogy talajvédelmi tervet kell készíteni minden esetben, amikor állami vagy magántulajdonú földön más célú hasznosítást (például kis erőművet) szeretnénk engedélyeztetni.
Azért írják elő a termésnövelő anyagokat, mert azokat a hazánkban meglevő talajtípusokhoz igazították. Közismert, hogy a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföld keleti részén savanyú (pH 6-7), az ország keleti csücskében és a Balatontól nyugatra enyhén savas földek vannak. Lúgos talajt a homokhátsági szikes tavak környékén találunk. Ezekhez a talajokhoz igazították a termésnövelőket.
Magyarország művelhető földjei természetes víztározóként működnek. Az évi csapadék fele (15 balatonnyi víztömeg) beleférne a talajba.
Sajnos, vékony a termőréteg, kevés a szerves anyag, mert a kizsarolt tápanyagokat nem juttattuk vissza az elmúlt évtizedekben. A „túlhasználat” miatt a belvíz és a szél a termőterület egyharmadát tartósan károsította. A termőtalaj további egynegyedéről a szél hordta el a humuszréteget. Vegyük tudomásul, hogy a természetben 10 cm humuszos talaj kialakulásához kétezer évig kell várni. Az elmúlt 50 évben a szerves trágya felhasználása oly mértékben elmaradt (az állatállomány drasztikus csökkentése miatt), hogy eluralkodtak a mértéken felül adagolt műtrágyák. Zöldtrágyázással és a növényi hulladék (tarlómaradvány) beforgatásával csak „tűzoltást” végzünk, hiszen istállótrágya nincs, ami a növényi maradványok lebomlását és a talajéletet beindítaná. Két éve ezért indult el hazánkban az átfogó Talajvédelmi Cselekvési Terv, ami 2027-ig tart.