Szépapáink hűsöltek

A matuzsálemek árnyékában  Az ősrégi tölgy törzsében egy Mária-szobor jelzi: itt valami csoda történhetett

CSOPAK — Ha megértenénk, miről susognak a fák lombjai, ha beszélni tudnának a zalai erdők matuzsálemei, régi korokról, letűnt időkről mesélnének. Arról, hogy sötétjükben még betyárok bujkáltak, hogy már az 1848–49-es szabadságharc idején is árnyékot nyújtottak a megfáradt katonáknak, hogy túlélték az első, majd a második világégést.

Alighanem Magyarország egyik legkülönlegesebb természeti kincseit őrzi a Nyugat-Zala Tájegység, amelynek területén több mint 500 matuzsálem korú fa bólogatja lombjait. Ugyan a fák pontos életkorára nehéz következtetni, de Schneidler Viktor erdészeti referens szerint akad köztük 200 éves vagy annál idősebb példány is.

– Minden fának és területnek megvan a maga története. Az országban máshol is akadnak famatuzsálemek, amiknek a felmérése még zajlik. Egy fa pontos korát akkor tudjuk megállapítani, ha valaki lejegyezte az ültetés időpontját, ilyen adatból viszont

Kislevelű

Ez a hatalmas kislevelű hárs mintha őrzőként terebélyesedne az Ilona-kápolna szomszédságában

kevés áll rendelkezésre. Biztosan akadnak itt 100, akár 200 év körüli, vagy ennél is idősebb fák, de konkrét kijelentéseket nem lehet tenni – kezdte lapunknak a szakember.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén több éve tart a matuzsálem korú fák feltérképezése.

–

Két éve foglalkozom a fák felmérésvel, ennek azonban még közel sincs vége, nem tudjuk, hol fog megállni a munka. Az szinte biztos, hogy az 500-hoz képest még egyszer ennyi fa kerülhet majd a matuzsálem-adattárba.

És hogy hogyan maradtak meg?

Ezekre a fákra vigyáztak, ugyanis régebben megvolt a funkciójuk. Termést és árnyékot adtak, esetleg gyülekezési vagy tájékozódási pontként szolgáltak, több generáció nőtt fel alattuk. A körülöttük lévő füves legelők nagyrészt már eltűntek vagy átalakultak, de a fák megmaradtak, nem bántotta őket senki. Nagy számban fordul elő köztük cser, vadkörte, kocsányos és kocsánytalan tölgy, de akad gyertyán, házi berkenye, kőris, bükk, molyhostölgy, akárcsak különféle hársak és szilek is.

A hajlott korú óriások

Él itt egy 767 centiméter kerületű Nénai tölgy nevű kocsányostölgy, egy négy és fél méter kerületű hárs, de LentiSzombathelynél megmaradt egy Mária-szobrot őrző tölgy is, amibe még a villám is belecsapott.

Nem tudjuk, hogyan került a törzsébe a szobor. Elképzelhető, hogy ennél a fánál ért valakit látomás vagy éppen egy vihar elől bújt oda, és menekült meg a villámcsapástól. A legenda szerint pásztorok őrizték a nyájukat, amikor felfigyeltek a fa törzsére, amiben Szűz Mária vonásait vélték felfedezni. Az ott álló, eredeti faragványt ellopták, de a helyére rögzítették azt a szobrot, ami a mai napig is ott áll. Az ilyen és ehhez hasonló fákat megőrizték, szakrális helyként tisztelték, mai napig csodás fák díszítik a temetőket, veszik körül a templomokat és kápolnákat. Régebben sokkal szorosabb volt a kapcsolat ember és fa között, mint manapság – vélekedett Schneidler Viktor.