A politikai elit meg sem érzi a válságot
▶ A szakértő szerint ha megfizetik a döntéshozókat, csökken a korrupció veszélye
BUDAPEST — Minden valószínűség szerint az átlagpolgárhoz képest lényegesen könnyebben sikerül átvészelni a rezsinövekedés, az üzemanyagár-robbanás és az infláció okozta nehézségeket vezető politikusainknak. A közjogi méltóságok, valamint a parlamenti képviselők ugyanis a négy évvel ezelőtt elfogadott átlagbért követő fizetésemelésnek köszönhetően százezrekkel többet vihetnek haza jövő márciustól, csakúgy, mint a miniszterek.
A „leglátványosabb növekedés” cím talán a parlamenti képviselői juttatást illeti. A politikai státusz 2010-ban még a jól fizető kategóriába tartozott, mára a kiemelten magas vezetői kategóriát is eléri. Amíg 2010-ben egy honatya alapjuttatása bruttó 230 ezer forint volt az akkori 202 ezer Ft-os bruttó átlagbér mellett, addig 2015-re ez az öszszeg 748 ezerre növekedett.
Jelenleg pedig bruttó 1,3 milliót tehetnek zsebre, s jövőre 17,8 százalékos bérnövekedéssel számolva már jóval meghaladhatja a másfél millió forintot. Ez pedig közel háromszorosa az időközben ugyancsak lendületesen emelkedő, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számolt bruttó átlagbérnek.
A kormánypárti frakciók négy éve szavazták meg azt a törvénymódosítást, amely a parlamenti képviselők alapfizetését az előző évi átlagbér háromszorosában határozta meg. Ilyenformán a juttatások automatikusan emelkednek aszerint, hogy az előző esztendőben miként alakult az átlagbér.
A KSH legutóbb közölt adatai szerint a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Így a közjogi méltóságoknak sem lehet panaszuk, Orbán Viktor kormányfő hosszú éveken át változatlan illetményt kapott miniszterelnöki munkájáért: bruttó 1,5 millió forintot, amely mellé a mindenkori képviselői juttatását vehette még fel. Ám hat hónapja az ő ugrásszerű béremeléséről is döntött a parlament: idén a képviselői juttatásával együtt 4,87 millió, jövőre pedig, számításaink szerint, bruttó 5,72 milliót vehet fel havonta.
Nem sokkal marad el Novák Katalin köztársasági elnök juttatása, aki a számítások szerint kb. 4 milliót, Kövér László házelnök pedig 4,2 milliót kaphat.
– Szerintem már eleve hiba volt elfogadni azt az automatizmust, amely a politikusok fizetését meghatározza. Lehetnének lényegesen szerényebbek egy vészterhes gazdasági időszakban. Lehet, hogy nem igazságtalan ez az emelkedés, de úgy érzem, hiányzik belőle a kellő társadalmi együttérzés – mondta a Blikk érdeklődésére Lendvai Ildikó egykori szocialista képviselő, aki 1994–2014 között ült a parlamentben. – Emlékem szerint a 2006 utáni, 2008ban tetőző válság idején valamivel még csökkentették is a saját fizetésüket a honatyák, nem nagy arányban, viták is voltak a frakciókon belül, de a parlament megszavazta. Átérezte a többség a nehézségeket és jelezni is akarta ezzel a gesztussal a nyilvánosság felé.
Hozzátette, frakcióvezetőként nettó 300 ezer forint körül volt az illetménye, de akadtak, akik a civil szférában is hasonlóan kerestek.
A politológus szakértőt arról kérdeztük, nem kelt-e viszszás érzéseket az ilyen szintű jövedelememelkedés, miközben más területeken lényegesen kevesebb keret jut a bérfejlesztésekre.
– A cégek jelentős hányadánál is fizetésemeléssel indul az esztendő, ez egyáltalán nem rendkívüli. A politikai döntéshozók, a kormánytagok, a képviselők rendre több százmilliárd forint sorsáról döntenek, a javadalmazásukat
Megbecsülve
A parlament tagjai átlagosan több mint másfél milliós fizetéssel számolhatnak majd jövőre
is a felelősségüknek megfelelően, a csúcsvezetői fizetések szintjén kell meghatározni. S ez vonatkozik az ellenzéki honatyákra is – vélekedett Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – A háborús válság idején még felelősségteljesebb munkát igényel a lecsökkent központi támogatások elosztása, tehát ebben az időszakban is jár számukra ez a juttatás. Ennek aránya esetleg soknak tűnik, ám mindössze alig néhány száz emberről van szó, tehát a bérnövekedés költségvetési tételként elenyésző. Hozzáteszem, az Európai Parlament negatív példája jól mutatja, hogy ha nem fizetik meg megfelelően a döntéshozókat, akkor azok korrumpálhatóvá válnak. (becsült)