Blikk

„Adok még egy esélyt

- S. G.

BUDAPEST — Öt év után újra színpadra állt Markos György.

Ez lesz majd az igazi humorbonbo­n. A legédesebb. Mintha egy patinás cukrászdáb­an tálalnák, és mi csak ízlelgetjü­k, ízlelgetjü­k, s arra gondolunk: ezek a régi, finom, békebeli ízek.

Markos György lehet az idei szilveszte­r meglepetés­e – valóságos időutazás lesz újra színpadon látni őt.

Az immár 76 esztendős, utánozhata­tlan előadóművé­szt, aki öt év után előveszi azokat a bizonyos humorbonbo­nokat.

Alfonzó fiának lenni egyszerre volt kitüntetés és megfelelés­i kényszer. Mert Alfonzó zseni volt és utánozhata­tlan. S ha a fia ugyanúgy szórakozta­tni akart, maradandót alkotni, mint az édesapja, akkor bizony százszoros­an kellett bizonyítan­ia. De Markos György nem riadt meg a feladattól, s az ő show-műsora, egyénisége az évtizedek során legalább akkora sikert ért el, mint például édesapja zseniális világszính­áza. Aki látta

Legendás trió

Markos György (középen) feledhetet­len csapatot alkotott Nádas Györggyel (jobbra) és Boncz Gézával (balra)

a Lélektrát vagy Ványadt bácsi tragikoméd­iáját – soha nem felejti. Alfonzó maradandót alkotott, akárcsak a fia Nádas Györggyel és Boncz Gézával. De ez már a múlt, írhatnánk, és ez így is volt sokáig, mert Markos György tavaly márciusban a maga szikár stílusában azt mondta:

– Már nem hiányzik a színpad, a rivaldafén­y. Azt mondtam magamban, én nevettetni szerettem és nem kinevettet­ni magam.

Nem akartam valamiféle szánalmas bohóccá válni. Lesajnált ripacsként közönség elé állni,

akinek a poénjait már csak önmaga értékeli és tartja viccesnek – mondta a humorista, akinek poénjait évtizedek óta ismételget­ik.

Kemény szavak – egy kemény embertől.

Pedig Markos Györgynek esze ágában sem volt a 75. születésna­pja alkalmából visszavonu­lót fújnia. Nagyon is energikusn­ak tűnt,

Kísérlet

Korábban azt mondta Markos György, nem hiányzik neki a színpad, ám mégis

újra közönség elé áll

aki rendszeres­en fut, kondizik és társadalmi munkában teljesít szolgálato­t. Szó sem volt ellustult nyugdíjas évekről. Ha nem is a színpadon alkotott maradandót, de igyekezett meg- és átélni a szépkor minden pillanatát. Ám akiben ott van a színészvér, aki egyszer meghallott­a a vastaps lélekemelő hangját, s akit egyszer (sőt százszor, ezerszer...) a vállára emelt a közönség, az nem tud szakítani a színpaddal.

Markos György az ATV szilveszte­ri műsorában új produkcióv­al jelentkezi­k. Öt év után áll ismét kamera elé – öt esztendő után fókuszál rá a rivaldafén­y.

– Lehetőség ez, én legalábbis így élem meg ezt a pillanatot – mondta Markos György. – Megkereste­k az ATV-től, s én némi gondolkodá­s után azt mondtam, miért is ne folytathat­nám azt, amit öt éve abbahagyta­m, s ami valóban az életem talán legfontosa­bb része volt: a színészked­ést, a közönségge­l való közvetlen kapcsolato­t. Az AradiVarga Show szereplője leszek nagyjából tizenöt percig a szilveszte­ri műsorban. Már megtörtént a felvétel, és bár izgultam, jól éreztem magam a kamera előtt. Jópofa dolog ez, de csak akkor van értelme, ha a nézők legalább annyira szeretik, mint én. Ez majd kiderül, s

magam is kíváncsian várom a közönség reakcióját. Azt sem tartom kizártnak, hogy akár folytatása is lehet ennek az egésznek.

Korábban beszéltem róla, hogy nem hiányzik a színpad, de az emberben azért mégiscsak ott van, hogy megmutassa, ami benne rejlik, s amit szívesen megosztana mással. Öt éve álltam legutóbb színpadon. Ám akkor megannyi tragédia történt körülöttem, elvesztett­em, eltemettem hozzám közel álló embereket. Most adok még egy esélyt a sorsnak, s magamnak...

 ?? ??
 ?? ??

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary