Petárdát dobott szavalás közben Petőfi leszármazottja
▶ A költő kétszáz rokonát kutatták fel, az utódokról film készült
BUDAPEST — Nemzeti dal, Anyám tyúkja, János vitéz – minden magyarnak csakis Petőfi Sándor neve ugrik be mindegyikről. Már csak néhány nap választ el minket a valaha élt egyik legnagyobb magyar költő születésének 200. évfordulójától. Leszármazottai, rokonai még ma is élnek.
– Én éppen március 15-én születtem, és a Nemzeti Múzeummal szemben lévő lakásban laktunk – mesélte mosolyogva Petőváry Zsolt, Petőfi édesapja testvérének egyik leszármazottja. – Minden születésnapomon hatalmas tömeg gyűlt össze a Múzeum körúton a nemzeti ünnep miatt, ilyenkor gyerekként én is kiálltam az ablakba, és elkezdtem szavalni egy Petőfi-verset, de persze nekem mindenki háttal állt. Olyan 14-15 éves lehettem, amikor meguntam, hogy senki nem figyel rám, ezért kidobtam egy petárdát a harmadikról. A hatalmas robbanásra természetesen mindenki hátrafordult, én meg elkezdtem a kis mondókámat. 5 perccel később megjelent az elhárítás, érdeklődtek, hogy láttuk-e, ki dobta ki a petárdát, de nem árultam el, hogy én akartam magamra vonni ezzel a figyelmet... – vigyorodott el Zsolt. – Egyébként gyermekkoromból csodás emlékeim vannak, otthon mindig szép megemlékezéseket tartottunk. Petőfi mentalitását a mai napig őrizzük a családban, én mindig is egy örök lázadó, és szabadságszerető ember voltam, akárcsak János vitéz, úgy vívtuk mi is a saját csatáinkat más-más országokban a válogatottal – tette hozzá a kétszázharmincszoros válogatott vízilabdázó.
– Azt gondolom, hogy a tehetség öröklődik. A családunkban rengeteg olyan ember van, akinek az adottsága nem lehet a véletlen műve – magyarázta a költő édesanyja, Hrúz Mária oldaláról leszármazott dr. Petheő Judit. – Ahogyan Petőfi sem élt vissza a tehetségével, úgy nekünk is kötelességünk a tálentumunkkal úgy gazdálkodni, hogy az másoknak is hasznára legyen, de legalábbis ne ártsunk vele senkinek.
A rokonság egyébként a nagyapám, Herpay Gábor révén jön. 30 évig volt Hajdú vármegye főlevéltárnoka, az ő dédnagymamája
Hrúz Anna volt, Petőfi édesanyjának, Hrúz Máriának az édestestvére – magyarázta Judit.
Nemrég készült el a Rokonom, Petőfi című dokumentumfilm, melyet Hajduk Márta, Borzák Tibor és Novák Lajos jegyez.
– Amikor tudomást szereztem a ma élő, oldalági rokonairól, nagy lelkesedéssel fogtam a felkutatásukba. A Rokonom, Petőfi című könyvem alapján készült filmben bemutatott családtagok fordulatos korban éltek-élnek, tetteik, kitartásuk, hazaszeretetük, küzdelmeik a költőéhez hasonlók. Szerények, ugyanakkor büszkék a rokonságukra. Példát mutatnak arra, hogyan lehet megtalálnunk saját utunkat a világban, saját szerepünket családunkban – mondta a Blikknek Borzák Tibor író, újságíró.