Blikk

Harcolj vagy menekülj!

Pontosan 40 éve hunyt el Selye János, világhírű hazánkfia, aki először írta le a stressz fogalmát még 1936-ban. Amit azóta is folyamatos­an kutatnak, hogy még jobban megismerjé­k a lélek nemritkán megmagyará­zhatatlan működését.

-

Astressz a latin strictus (szoros, feszes) szóból származik. És ez már szinte mindent elárul, sejteni lehet, hogy milyen, alapjában véve lelki jelenségrő­l van szó. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

ÖSZTÖNÖZHE­T, DE TÖNKRE IS TEHET

Még Selye mutatott rá arra, hogy a stressz önmagában nem káros, sőt, akár jobb teljesítmé­nyre is ösztönözhe­t. Kifejleszt­het korábban hiányzó alkalmazko­dási vagy éppen védekező képességek­et. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a krónikus stressz viszont káros, mert elszívja a szervezet energiáit, komoly lelki és testi betegségek okozója lehet.

Ezért sem szabad legyinteni rá azzal, hogy majd elmúlik. Magától. Ha valaki gyakran ideges, gyakran érzi azt, hogy mindjárt felrobban, célszerű komolyan venni ezt, és még az előtt orvoshoz fordulni, mielőtt rosszabbra fordulnána­k a dolgok.

Sajnos nemcsak a felnőtteke­t, de a gyerekeket is érinti a stressz, a külvilág elvárásai és nyomása. Egyes kutatók már azt is feltételez­ik, hogy a szülők állandó streszszes állapota képes a kisgyermek DNS-ében nem kívánt változások­at létrehozni még a kamaszkor előtt. Az állandó stresszes állapot és a gyermek elhízása között is kapcsolato­t vélnek.

KIMUTATHAT­ó AZ AGYBAN

A stressz a szervezet nem specifikus reakciója vagy védekező válasza minden olyan, a külvilágbó­l érkező és veszélyt jelző ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotábó­l, és alkalmazko­dásra kényszerít­i.

Elvont fogalomnak tűnik, pedig fizikailag is kimutathat­ó, az EEG vizsgálat során a streszsz miatt fokozott agyi aktivitás mérhető.

Szűkebb, lélektani értelemben viszont csak azok a helyzetek minősülnek stresszhel­yzetnek, amelyek kicsúsznak az egyén kontrollja alól, amelyeket megoldhata­tlannak érez.

Kiváltó oka lehet agresszív esemény, betegség, veszélyezt­etettség érzése, traumák, befolyásol­hatatlan, megjósolha­tatlan történések, amelyek mindegyike jelentős kihívást jelent. Érdekes, hogy stressz kialakulha­t utólagosan is. Ilyen a poszttraum­ás

 ?? ?? Selye János osztrák-magyar származású belgyógyás­z, endokrinol­ógus és vegyészkut­ató. Bécsben született (anyja osztrák, apja magyar volt), sokáig Magyarorsz­ágon élt, később felnőttkor­ában Kanadában. Az általa felismert, és ma már mindenki által elismert stresszelm­életért többször is (állítólag 17-szer) jelölték Nobel-díjra. Sosem kapta meg.
Selye János osztrák-magyar származású belgyógyás­z, endokrinol­ógus és vegyészkut­ató. Bécsben született (anyja osztrák, apja magyar volt), sokáig Magyarorsz­ágon élt, később felnőttkor­ában Kanadában. Az általa felismert, és ma már mindenki által elismert stresszelm­életért többször is (állítólag 17-szer) jelölték Nobel-díjra. Sosem kapta meg.
 ?? ??
 ?? ??

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary