Őskori borostyán
helyezést ért el a Bocuse d’Oron, ez az eddigi legjobb eredményünk a világ legrangosabb
versenyén
A vonatot magyar masiniszta vezette, egy utas
meghalt
LYON — A világ legrangosabb gasztronómiai megmérettetésén, 24 nemzet közül bronzérmes lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar
A fogások mindegyikében szerepelnie kellett töknek, a külalak is persze elsődleges
szempont volt csapat a Bocuse d’Or szakácsverseny világdöntőjén, amelynek eredményét a rendezvény második napján, hétfő este hirdették ki a névadó séf szülővárosában, a franciaországi Lyonban. A döntőben hagyományosan két ételt kell elkészíteniük a csapatoknak: egy látványos tálat, amelyet először egyben, majd tányérra tálalva kell prezentálni, valamint egy eleve tányérra
BUDAPEST — Különlegesebbnél különlegesebb darabok versengtek az első helyért az év ősmaradványa szavazáson, azonban egy csodaszép, rovarmaradványt rejtő borostyánkő fölényesen mindenkit maga mögé utasított. – írja a Geometodika. A borostyánkő tulajdonképpen az egykor élt fás szárú növények megkövesedett gyantája. A növényből kicsorgó gyanta kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos, így képes a vele kapcsolatba kerülő, kisebb-nagyobb növényi részeket és állatokat csapdába ejteni, ezeket nevezzük zárványoknak. A szabad levegőn a gyanta az esetlegesen belekerült zárványokkal együtt idővel megkeményedik, kedvező körülmények között pedig foszszilizálódik. Pontos ugyanez történt az első helyezett ősmaradvánnyal is, ami egy tengeri sünt és egy páfrányfenyőt utasított maga mögé. készült fogást. A táltéma kötelező alapanyagai az ördöghal, a fekete kagyló és a Szent Jakab-kagyló voltak. Formabontónak bizonyult a tányértéma, a csapatoknak ugyanis gyerekmenüt kellett készíteniük, három fogást 15 személyre. A fogások mindegyikében szerepelnie kellett a töknek, az előételnek vegánnak kellett lennie, a főételben pedig kötelezően tojás is szerepelt. A Budapest tálat a Szabadság híd ihlette.