Kossuth-díj? A közönség szeretete fontosabb…

Január 4-én lett 84 éves KORDA GYÖRGY, aki immár 65 éve van a pályán. És, mint mondja, ezt elsősorban feleségének, BALÁZS KLÁRINAK köszönheti.

– Több is! Például a 70.-en Klári elvitt Monte-Carlóba, ahol megajándékozott egy mesés órával, és titokban benevezett egy pókerversenyre is. A születésnap eleinte csak egy egyszerű nap, aztán eljön az a pillanat, amikor leesik, hogy mi van? Nyolcvannégy? Mi történt itt? Az nem lehet, hogy így elment az idő. Hatvanötödik éve énekelek? Nem akarom elhinni.

– Ez volt a legkülönlegesebb és legmeghatóbb. Siófokon léptünk fel, édes közönség előtt. A Mamma Maria után visszamentünk a színpadra, akkor a műsorvezető azt mondta, szeretne a közönséggel együtt egy meglepetést adni nekem. Átnyújtott egy üveg italt, de hozzátette, hogy nem ez a meglepetés. Akkor mindenki felállt, az egész közönség, és együtt elénekelték nekem a Boldog születésnapot című dalt. Isten bizony mondom, hogy sírtam. El nem tudom mondani, hogy ez milyen érzés. Folytak a könnyeim. Ilyen is van. Ehhez el kell érni egy bizonyos kort. Ennél nagyobb kitüntetést ember nem kaphat.

– Szó sincs róla. Őszintén, teljes szívemből mondom: a közönség szeretete nekem a legnagyobb kitüntetés, ehhez semmilyen díj nem fogható. Egyébként én soha semmilyen díjról nem beszéltem, mindig újságírók kérdeznek rá. Persze, jólesik, ha szakmailag díjaznak, elismerik a művészetemet, de az, hogy mint embert szeretnek és ismernek el, fontosabb. Az nagyon keveseknek jut ki.

– Egy téli éjszakán Nádas Gyuri és a Boncz Géza piázgattak egy pubban. Unalmukban történeteket találtak ki: „Te, a Kordáék kint vannak Kanadában. Mondjuk azt, hogy lefejezte az asszonyt. Jó!” Ezt maguk közt beszélték meg, de mellettük ült egy férfi, aki csak annyit hallott, hogy a Korda lefejezte az asszonyt. Elkezdte terjeszteni, és végül az lett belőle, hogy eljutott a hír hozzánk is Kanadába. Úgy megijedtem, hogy megkértem a belügyminisztert, közvetítsék élőben, ahogy hazajövünk. Féltem, hogy mi lesz, ha meglátnak az utcán.

– Persze. Kiléptünk a gépből, a stáb vette, és leadták a híradóban. De azért még utána is volt olyan, hogy felléptünk, és valaki odaszólt: „nézd, ott a Balázs Klári!” Mire a másik: „az nem az igazi”. Hála a jóistennek, 43 éve vagyunk együtt, és azt, hogy ilyen sikeres, hosszú a pályafutásom, főként annak köszönhetem, hogy ő ott van mellettem.