Honnét jön és mikor érkezik Házi gyógymód az egészséges hajért
Akárcsak a tojás, a szapora tapsifüles is a termékenység egyik közismert szimbóluma, így természetes, hogy helyet kaphatott a tavaszi ünnep jelképei között. Az viszont, hogy miként válhatott a húsvét egyik legfontosabb szereplőjévé, még ma sem teljesen tisztázott.
Az egyik elmélet szerint pogány hagyományból ered. A történet szerint Eostre – nevéből alakult ki az angolban a húsvét elnevezése, az Easter –, a termékenység és a tavasz ősi istennője a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta. Amikor az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, az istenség a gyerekeket ajándékozta meg velük.
Sokan vannak azonban, akik a húsvéti nyuszi születését puszta félreértésnek gondolják. Szerintük eredetileg gyöngytyúkként indult hódító útjára, amit húsvétkor szokás volt ajándékba vinni. Német nyelvterületen Haselhuhn, rövidebben Hasel néven emlegetik a petytyes baromfit, amiből elhallás révén lett Hase, azaz „nyúl”, így terjedve el végül Európa-szerte.
Először a XVI. században tettek említést róla, Magyarországon pedig csak a XX. században lett ismert. Érdekessége, hogy más húsvéti szokásokkal ellentétben, amelyek a vidéki területeken jöttek létre, a húsvéti nyúl először állítólag a városokban jelent meg.
Legkorábban Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első nyúlformájú édességet is.
A tengerentúlra is német bevándorlók vitték el. Amerikában a fészket a gyerekek készítik, hogy abba rakhassa le színes tojásait, és hagynak benne sárgarépát, hátha közben megéhezik.
A húsvéti nyúl a Mikuláshoz és a Télapóhoz hasonlóan általában az ünnep előtti éjszakán látogatja meg a gyerekeket, tehát vasárnapra virradóra indulhat a kutakodás az elrejtett csokitojások után. Érkezésére azonban nincs egységes szabály, így sok családnál csak hétfő reggel kezdődik a tojásvadászat.
Az almaecet igazi csodaszer a hajnak. Fényt biztosít, segít a korpásodás ellen. Olcsó, házi gyógymód a törékeny haj, a hámló és viszkető fejbőr ápolásában. Intenzívebben tisztítja a hajat, mint a hagyományos sampon, eltávolítja a makacs szennyeződéseket, mint például a hajlakk vagy a zselé. Kitisztítja az eltömődött pórusokat és lehetővé teszi a haj egészséges növekedését. Stabilizálja a fejbőr pH-értékét. Kitölti a töredezett hajvégeket, simábbá és könnyebben fésülhetővé teszi a hajat. Az ecetben lévő sav fertőtlenítő hatású, elpusztítja a baktériumokat, gombákat.
Használatához szükségünk van két evőkanál almaecetre és egy liter vízre. Elsőként keverjük el az almaecetet a vízzel, majd öntsük a fejünkre és hosszan maszszírozzuk be a fejbőrünkbe. Fontos: ne mossuk ki! Hagyjuk a hajunkat a levegőn megszáradni. Ne ijedjünk meg, az ecet szaga rövid időn belül elillan.
Ha hajhullás ellen szeretnénk használni az almaecetet, akkor a következőt tegyük. Keverjünk össze 30 ml almaecetet 60 ml langyos vízzel. Mossuk meg samponnal a hajunkat, majd ujjbeggyel masszírozzuk be az ecetes lét a fejbőrünkbe. Ezt se öblítsük ki!
A korpásodás elleni főzethez szükségünk van 250 ml almaecetre és egy csésze csalánlevélre. Első lépésként melegítsük fel az ecetet, de vigyázzunk, hogy ne forraljuk fel! Ezután tegyük bele a csalánleveleket. Míg ázik a főzetünk, mossuk meg a hajunkat. Negyedóra múlva öntsük rá a főzetet, majd hagyjuk negyedóráig hatni, végül öblítsük le.