Örökösödési adó fizetésére köteleznék III. Károlyt
▶ A britek többsége úgy gondolja, hogy nem szabad kivételt tenni a királlyal
LONDON — Egyre nagyobb nyomás nehezedik III. Károlyra, hogy fizessen örökösödési adót az édesanyja, II. Erzsébet által ráhagyott vagyon után. A kampányt az indította el, hogy kiderült, a brit uralkodó vagyona közel kétmilliárd fontra (830 milliárd forintra) dagadt, miután megkapta a néhai királynő hagyatékát. Károly a törvények szerint emellett mentesül a jövedelemadó és a nyereségadó alól is, bár II. Erzsébet példáját követve önkéntes adófizetést vállalt. A kormánnyal kötött 1993-as megállapodás értelmében az uralkodó a magánjövedelmei után adót fizet, de a hagyatékok mentesülnek az örökösödési adó alól.
Robert Palmer, a Tax Justice nevű szervezet ügyvezetője szerint ez egyenesen megdöbbentő, a királynak fizetnie kellene a ráhagyott dáriuszi kincsek után – és ezzel a többség álláspontját képviselik.
– Saját tavalyi közvélemény-kutatásunk szerint a lakosság 63 százaléka úgy gondolja, hogy Károly királynak örökösödési adót kellett volna fizetnie.
A rendelkezéseket azért hozták, hogy a királyi családnak ne kelljen feldarabolnia magánbirtokait, például Sandringhamet és Balmoralt. A kormány és II. Erzsébet alkuja azonban vegyes fogadtatásra talált, a közvélemény nagyrészt igazságtalan kivételezésnek tartja.
– Károly azt mondja, hogy karcsúsítani és modernizálni akarja a monarchiát, de ha ez csak annyit jelent, hogy kevesebb ember álldogál a Buckingham-palota erkélyén, akkor ez szánalmasan kevés. Az igazi próbatétel az, hogy hajlandó-e adót fizetni, mint mindenki más az országban, és ezt azzal kezdheti, hogy befizeti az örökösödési adót a királynő által ráhagyott magánvagyon után, amelyek közvetlenül közpénzekből vagy adókedvezményekből származnak. Eközben a kutatásaim azt mutatják, hogy a királyi család támogatásának költségei az adófizetők számára jóval meghaladják bármely más európai monarchia költségeit. Itt az ideje kisiklatni a királyi aranyvonatot – nyilatkozta a Daily Mailnek Norman Baker, egykori szabad demokrata miniszter, aki könyvet írt a királyi család pénzügyeiről.
A király volt az egyetlen haszonélvezője a királynő vagyonának, beleértve magánvagyonát, a Lancasteri Hercegséget, amely önmagában több mint 650 millió fontot (270 milliárd forintot) ér. Emellett több tízmillió fontot halmozott fel készpénzben és vagyontárgyakban, köztük művészeti alkotásokat és versenylovakat. A legtöbb palota, kastély és királyi rezidencia a korona jogán az uralkodó tulajdonában van, és nem személyesen Károlyé, beleértve a Buckingham-palotát is. Balmoralt és Sandringhamet azonban örökölte édesanyjától, ezeket a The Guardian szakértői összesen 330 millió fontra (135 milliárd forintra) értékelték. A királynő ékszerei állítólag 533 millió fontot (220 milliárd forintot), míg versenylovai további 27 millió fontot (11 milliárd forintot) érnek. A királyi bélyeggyűjteményt állítólag legalább 100 millió fontra (41 milliárd forintra) taksálják. A Guardian szerint közel 400 műalkotás van a királyi család tulajdonában, köztük Monet, Salvador Dali, Marc Chagall művei, a hatvan „legjelentősebb” műalkotás értékét 24 millió fontra (10 milliárd forintra) becsülték.
A Buckingham-palota egyik szóvivője a The Guardian adatait „a spekulációk, feltételezések és pontatlanságok rendkívül kreatív keverékének” nevezte, de nem volt hajlandó más adatokat közölni.