Négynapos munkahét: nekik bevált

Ahány ország, annyiféle módon értelmezik és tesztelik a négynapos munkahetet. Már itthon is van, ahol próbálkoznak vele: a legtöbb helyen 5×8 órát sűrítenek 4 napba, de még így is inkább ezt választják a dolgozók.

Számos országban – például Izland, Anglia, Belgium, Ausztria – tesztelték már, vagy be is vezették a négynapos munkahetet, de nagyon eltérő módokon. A világ legnagyobb kutatását ebben a témában a britek végezték, idén februárban tették közzé az eredményeket. Fél éven át 61 különféle profilú, kisebb vállalat 2900 dolgozóját tesztelték, akik nagyobb arányban diplomás, 35 év feletti, házas vagy élettársi kapcsolatban élők, 62%-ban nők.

Kipihent test, jobb munka

A cégek több mint fele a pénteket vagy a hétfőt tette szabaddá. Átlagosan heti 34 órás volt a munkaidő, ugyanannyi fizetéssel, szabadsággal, béren kívüli juttatással, míg egyes cégeknél 32 órát dolgoznak. Bár az értelmezések szerint a heti munkaidőcsökkenés valójában 4 óra volt, de a kísérlet eredményei nagyon pozitívak: a cégek több mint 90%-a döntött úgy, hogy folytatják a négynapos munkahetet. A dolgozóknál is bevált: kevesebbet voltak betegszabadságon, kevesebben mondtak fel, jobban egyensúlyba került a munka és a magánélet. Kevesebb lett a stressz, a szorongás, és jelentős mértékben csökkentek a kiégés tünetei is. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a kiégést a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a betegségek listájára is felvette. Az alvási nehézségek is nagyon sokaknál csökkentek, márpedig a kipihent test az egészség fontos alapja. És mivel a dolgozók jobban tudtak koncentrálni, hatékonyabban teljesítettek, így a cégeknél nem csökkent, hanem némileg még nőtt is a bevétel. Persze azt is megjegyzik a szakértők, hogy a már amúgy is túlterhelt egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusoknál nem biztos, hogy jó ez a módszer.

Napi 9-10 óra?

Ám nem mindenhol a fenti, brit példa szerint dolgoznak, vagy legalábbis nem hosszú távon, és 36-40 órát sűrítenek a négynapos munkahétbe. Magyarországon a nagyvállalatok közül a Telekom kezdte el a tesztelést tavaly júniusban, 150 fővel, 4×8 órás munkaidővel és változatlan bérekkel. Négy hónap elteltével 10%-os teljesítményjavulásról és 94%-os munkavállalói elégedettségről számoltak be. Idén augusztusig dupla annyi dolgozó bevonásával folytatják a teszt időszakot, ám a korábbi négynapos, 32 óra helyett már 36 órás munkahéttel, és ugyanannyi bérrel. Vagyis már nem napi 8 órát kell dolgozniuk az embereknek, hanem 9 órát, ugyanazért a fizetésért. Ugyanis egy 12 ezer fő körében végzett, reprezentatív felmérés, és a saját, belső kutatásuk során azt látták, hogy a 4×8 óra és a 4×9 óra modell volt a leginkább elfogadott választás. Most azt szeretnék lát

ni, hogy melyik a fenntarthatóbb, melyik támogatja legjobban a vállalat működését és a kollégák jóllétét is, így február óta a 4×9

órát tesztelik. Az is kiderült a felmérésből, hogy a fiatalabbak akár 4 napon 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni (a 30 év alat

tiak 41%-a valamilyen mértékben ezt elfogadhatónak tartja) a jelenlegi 5 napi 8 óra helyett. De ezt a lehetőséget a nyugdíjhoz közel állók többsége inkább elutasítja, 50 év felett csak 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. Az ötven pluszosok válaszán nincs mit csodálkozni: ők már életük javát ledolgozták, és természetes, hogy nem bírják úgy a strapát, mint a 20-30 évesek. Ráadásul ha szellemileg vagy fizikailag megterhelőbb munkáról van szó, joggal érezhetik úgy, hogy az eddigieknél húzósabb négy nap után az ötödiken alig győzik kipihenni magukat.