Hogyan lehet felturbózni a kert növényeit?

Sokat hallunk és olvasunk a fenntartható kertgazdálkodásról. Ha istállótrágyát forgatunk be a földbe ősszel és tavasszal, egész évben növényi hulladékokkal takarjuk a termőréteg felszínét, év közben pedig érett komposztot szórunk a növények köré és alá, akkor a természet rendje szerint járunk el. Márpedig a természet megújul, fenntartja önmagát. Erre a fenntarthatóságra kell törekednünk.

Íme, egy példa: egy mázsa istállótrágya fél kiló nitrogént, negyed kiló foszfort és fél kiló káliumot tartalmaz. Ez az NPK 2,5 kg pétisónak felel meg. Csakhogy a pétisó tápanyagait a növények csak az élénk, dús talajélet jelenlétében képesek felvenni. Az istállótrágya (mint az erdei avar) a természetes életerőt visszaadja a legteljesebb megújuló képességgel, és javítja a talaj szerkezetét is (nedvességtartó képesség, morzsalékosság), nem utolsósorban pedig fokozza a termékenységet, táplálóbbak lesznek a zöldségek és a gyümölcsök, koncentrálódnak bennük a zamatok. De nem a friss istállótrágya, hanem a földben bomlott, érett szerves trágya az, amivel felturbózhatjuk a kert növényeit. A bomlás során az állati ürülékekből eltűnik az antibiotikum és hormon is, ami korunk egyik hátrányos velejárója.

Talajtakaró mulcsot, felaprított növényi hulladékokból készítsünk, ami védi a termőföldet a túlmelegedéstől, a gyomnövények kelésétől és a kiszáradástól. Idővel a mulcs is lebomlik, és tápanyaggal dúsítja a talajt. Ezért pótolni kell. Ügyeljünk az arányokra! A mulcs nitrogéntartalma legyen 1:35 arányban a szénnel (kevés zöld, sok szalma-széna, aprított ág, minél kevesebb forgács és fűrészpor). Mulcsozzunk lebomlott lombhulladékkal, érett kerti komposzttal, valamint kéreggel, amihez friss fűnyesedéket adagolunk.