Magándoktorhoz jár a magyarok kétharmada
▶ A szakember szerint nem jó irány, hogy sok pénz csak a maszekba folyik be
BUDAPEST — Belátható időpontok, pontosság, emberi bánásmód. Noha alapvetésnek tűnnek, többek között a felsoroltak miatt mégis egyre többen, a magyarok közel kétharmada vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, derül ki az EY tanácsadó iroda tavaly közzétett kutatásából, amely az azt megelőző két évre világít rá.
A számok amellett, hogy lesújtóak, igen beszédesek is. Döbbenetes, de az 1000 fő bevonásával készült felmérés szerint Magyarországon jobban aggódnak az emberek a kórházi ellátás, mint egy otthonukat érő káreset miatt. Leggyakrabban a 18 és 29 év közöttiek, legritkábban pedig az 50 év felettiek keresnek fel magánklinikát. A válaszolók a gyorsaságot, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot, valamint a minőségi környezetet keresik.
Gyöngyi évekig élt külföldön, ismeri az ottani és a magyarországi állami egészségügyi ellátás színvonalát is. Utóbbiban nagyot csalódott, amikor hazaköltözött.
– Hét évig Németországban éltem, ez idő alatt kétszer műtöttek meg. A kórházi ellátás színvonala lényegesen magasabb, mint Magyarországon. Egy epehólyagműtét után természetes volt, hogy nem egy túlzsúfolt, hanem egy 2-3 ágyas szobába kerülök, amiben két fürdőszoba is volt. Aztán itthon megdöbbentem, hogy egy mezei nőgyógyászati rákszűrésre 6 hétre kaptam időpontot államiba.
István legutóbb a fogával járta meg.
– A kerületi fogorvosnál 2,5 órát vártam arra, hogy egyáltalán rám nézzenek. Ekkor elküldtek röntgenre, ahol szintén fél órát vártam. A papírommal viszszabattyogtam az orvoshoz, ahol 1 óra után hívtak be újra, majd közölték, hogy záróra van, jöjjek vissza a jövő héten. Mentem, de akkor az érzéstelenítő egyáltalán nem használt. Ezt többször is próbáltam jelezni, erre az orvos agresszívan kiabálni kezdett velem. Néhány héttel később teljesen más okok miatt már egy magánrendelőt kerestem fel, az ottani doki megjegyezte, hogy valóban nem ez a legszebb munka, amit látott. Ezentúl biztosan csak magánkezelésre járok majd, még ha egy kisebb vagyonba is kerül – szögezte le a belvárosi fiatal.
Na de mi a helyzet a magánegészségügyi szektort választó orvosokkal?
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser szerint inkább bizonyos szakorvosok hajlanak a magánellátás felé.
– A Covid előtt, mielőtt megemelkedett volna az orvosok fizetése, sokan azért mentek át magánba, hogy a siralmas fizetésüket kiegészíthessék. Manapság már nem egy, nem két kollégáról tudok, aki úgy döntött,
hogy az állami szférában marad. Viszont bizonyos műtétes szakmák orvosai a hálapénzből annak idején nagyon jól kerestek, mostanra inkább az ő érdekük az, hogy a betegeiket a saját magánellátásaikra tereljék, a páciensek pedig összességében többet fizetnek, mint a hálapénzzel – vélekedett a szakember.
– Régebben pár orvos öszszefogott, és nyitott egy magánrendelőt. Az elmúlt években viszont megjelentek azon tőkés befektetők, oligarchák, akik milliárdos befektetéseket eszközölnek a magánegészségügybe. A magánellátás ilyen formában csak növeli az esélyegyenlőtlenséget. A magánellátás érdeke valójában a tulajdonosok profitelvárásainak teljesítése, míg a közfinanszírozású ellátásnak alapvető érdeke a társadalom egészségi állapotának javítása – tette hozzá. – A valós megoldás a magánellátás és közfinanszírozott ellátás szabályozott együttélése lenne,
ahol egyrészről az állam is többet költene az egészségügyre, ezt a forrást a magánbiztosítások egészítenék ki.
Szántó Szabina