Ezért ébrednek gyakran az idősebbek hajnalban
► Igaz, hogy minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb alvásra van szükségünk? TUDTA?
Az alvási képességünk változik a korral, de az igény valószínűleg nem. A korral változik az alvás felépítésének rendszere. Egyre kevesebb időt töltünk mély álomban, így könnyebben felébredünk a környezetből jövő hangokra – olvasható az egészségkalauz.hu cikkében.
Hajnali ébredés
Az idősebbek sokszor este 6-8 körül elálmosodnak. Ha ilyenkor lefekszenek, és aludnának 7-8 órát, akkor hajnali 3–5 között felébrednek. Ha nem mennek kora este aludni, és fent maradnak 10-11-ig, akkor is felébresztheti őket a szervezetük hajnalban. De ebben az esetben nincsen meg a szükséges 7-8 óra alvásidő, így fáradtak lehetnek napközben. Ha délután egy nagyot szunyókálnak, akkor ismét tovább maradnak fent, és másnap megint korán kelnek. Az idősebbek gyakran panaszkodnak álmatlanságról az orvosnak, pedig csak arról van szó, hogy rájuk az előre hozott alvási fázis a jellemző.
Így tudják végigaludni az éjszakát
A legcélszerűbb úgy átállítani a biológiai órát, hogy este tovább maradjunk ébren, de reggel tovább aludjunk. Ehhez este fényre van szükség, ettől tudja a szervezetünk, hogy mikor kell lefeküdni és felkelni. A legegyszerűbben úgy lehet megvalósítani, hogy az idősebbek estefelé ameddig csak lehet, maradjanak kint a szabadban, reggel pedig kerüljék a fényt – redőnnyel, sötétítőfüggönnyel. A délutáni alvás pedig ne legyen túl hosszú, mert éjszakai ébredés lehet a vége.
Veszélyes jelek
Horkolás, gyakori éjszakai vizelés, reggelre kiszáradó száj, fogyásra való képtelenség – négy olyan dolog, amire leginkább csak legyintünk, ha felriadunk rá. Pedig lehet, hogy a legveszélyesebb alvászavar, az obstruktív alvási apnoé szindróma áll mögöttük. Ilyen esetben, amikor mélyalvásba kerülünk, a garat működését szabályozó idegpálya kikapcsol. A garatfal elernyed, és nem feszül meg akkor, amikor levegőt veszünk. A kezdeti években a garatfal szövete még rugalmas, ezért az az összeszívás hatására visszapattan, és ettől egy rezgő mozgás alakul ki. Ez adja a horkoló hangot. De az évek során ez a rezgés megnyújtja, lazává teszi a garatban lévő szöveteket, és sérülnek a benne lévő idegvégződések
Az idő előrehaladtával egyre kevesebbet töltünk mélyalvásban, könnyebben felébredünk
is. Ettől egyre löttyedtebb lesz a garatfal, ezért az idő előrehaladtával egyre jobban összeszívhatóvá válik: a rugalmas, merev falú cső egy puha falú csővé alakul. Legvégül eljut odáig az illető, hogy azon nyomban elzáródik a garatja, ahogy levegőt akar venni, és létrejön az apnoé.
Ha tudnánk, hogy ennek a betegségnek olyan komoly következményei vannak, mint a magas vérnyomás, ritmuszavar, szívinfarktus, sztrók vagy 2-es típusú cukorbetegség, nem beszélve az aluszékonyság miatt bekövetkező közlekedési és munkahelyi balesetekről, valószínűleg nem halogatnánk szakember felkeresését az alvászavarunkkal.