Tóth Judit képtelen tovább színészkedni
A színésznő hazavitte NEM
Csónakázás a Városligeti-tavon. A színésznő most a férjével átélt szép emlékekbe temetkezik
BUDAPEST — Gyásszal és fájdalommal, egyhangúan telnek Tóth Judit napjai, amióta férje, Cs. Németh Lajos hosszú és súlyos betegség után egy hónapja elhunyt. Bár a családja mindennap látogatja az özvegyet, ő mégis egyedül érzi magát. Az jelent számára némi vigaszt, hogy férje földi maradványai most is vele vannak.
Múlt hét kedden megtartották az április 23-án elhunyt Cs. Németh Lajos búcsúztatóját Hidegkúton egy kis kápolnában, ahol szerettein túl számos barátja és kollégája tette tiszteletét.
– Nem volt külön búcsúbeszéd, de a pap csodálatosan prédikált és szavaiba beleszőtte Lajosom pályafutását is – kezdte elcsukló hangon lapunknak a színésznő, aki temetést nem szervezett, férje hamvait ugyanis hazavitte magával.
– Újra velem van, és ez némi megnyugvást ad, sokkal jobban viselem így a hiányát. A nappaliban, az egyik antik bútorom tetejére helyeztem az urnáját, onnan néz és vigyáz rám. Ha pedig én is meghalok, azt szeretném, ha együtt szórnák szét a hamvainkat.
A Jászai Mari-díjas színésznő nem tudja megszokni, hogy több mint hatvan év házasság után egyedül maradt. Fiai és unokája azonban naponta látogatják, és vigyáznak rá.
– Lajos rettenetesen hiányzik,
Egyedüllét
Tóth Judit és Cs. Németh Lajos hatvan évet töltött együtt, a feleség nem tudja megszokni férje hiányát
folyton azt várom, hogy kinyíljon az ajtó és ő bejöjjön rajta. Nélküle nagyon egyhangúan telnek a napjaim a közös otthonunkban. Jó, hogy legalább a kutyánk és a két cicám állandóan itt van velem, az unokám pedig mindennap iskola után átjön, és vacsoráig nálam marad. A fiaim is naponta meglátogatnak, nagyon hálás vagyok nekik, amiért ennyire figyelnek rám.
Judit most az emlékeibe temetkezik, felidézi azt a sok boldog pillanatot, amit Cs. Németh Lajossal az elmúlt hat évtizedben átéltek.
Egyelőre férje holmijai között él, mint mondja, minden úgy van, ahogy Lajos az utolsó perceiben hagyta, s nem tudja, mikor lesz ereje elrakni.
– Olyan, mintha az egyik felem leszakadt volna, ezt a veszteséget nem lehet feldolgozni. Nincs nagyon semmi, ami ebből az állapotból ki tudna zökkenteni. A munka sem, nem is gondolkodom ezen. Jönnek olykor felkérések, de eldöntöttem, hogy befejezem a pályafutásomat, és visszavonulok.
Sem forgatni, sem játszani, sem szinkronizálni nem akarok már. Nem vagyok olyan állapotban, hogy dolgozni tudjak
lelkileg és a lábfájdalmaim miatt fizikailag sem – sóhajtott fel a színésznő.