Élőflórás folyadékokkal tápoldatozzunk

Mindenre jó tápoldat nem létezik. Fogjuk fel úgy a növényi tápoldatot, mint az emberi táplálékot. Számunkra a kenyér az alap. Ugyanez a növények számára az NPK (nitrogén, kálium, foszfor). Létezik általános tápoldat is, szobai dísznövények számára. Benne 7% N, 3% P és 5% K mellett, van még vas, bór, réz, mangán, molibdén és cink. Az emberek számára ez olyan, mint egy majonézes, hússal, sajttal, tojással és salátával megtömött szendvics. Mi emberek úgy emésztünk, hogy a jól megrágott élelmet baktériumok dolgozzák fel a belekben. A növények úgy képesek felszívni a tápanyagokat, ha azt előzőleg a talajlakó paránylények (baktériumok, algák, gombák) feldolgozzák. Tehát, a szobanövények, kerti virágok, zöldségek és gyümölcsök számára nélkülözhetetlen az élő, erdei avarhoz hasonló környezet, a napfény (vagy félárnyék), a langyos (többnyire semleges kémhatású) talaj és az esővíz. A hangsúly az élőflórás oldatokon van.

Palánták neveléséhez az általános táp nem elegendő, mert kétszer annyi K (kálium) és még magnézium is szükséges. Tápoldatot nem csak a gyökerek, hanem a lomb is felvesz. Ezért gyártanak folyékony levéltrágyát (lombtrágya), sok hozzáadott kénnel, esetenként megnövelt felszívódó rézzel a gombabetegségek ellen. Rózsák, balkonon vagy teraszon tartott növények számára káliumos, mészkénlés és rezes, mérget nem tartalmazó permetezőszert érdemes használni a levéltetvek, a pajzstetű és számos atka ellen. Természetes házi készítményként az áztatott csalánlé, zsurlóval és festékboltban kapható káliszappannal kombinálva, ugyanezt a védőhatást eredményezi. Zöldség számára az a legjobb, amely a gilisztahumusz vizes kivonata, esetleg hozzáadott vízzel oldható NPK-val.