Mikler Roland az ikreivel szurkol a csapat Eb-sikeréért
A kézis a torna alatt is tartja a kapcsolatot a társakkal, ha igénylik, tanácsot is ad
SZEGED — Szerdán két meccsel rajtolt Németországban a férfikézilabda-Európa-bajnokság, pénteken pedig már a magyar válogatott is pályára lép a tornán. 2004 óta először Mikler Roland nélkül vesz részt egy világversenyen az együttes. Ez szokatlan lesz a társaknak, a szurkolóknak és persze a Szeged kiváló kapusának is.
– A karácsonyi időszak is nagyon furcsa volt, hiszen az már sok-sok éve az ünneplés mellett a felkészülésről is szólt – mondta lapunknak Mikler Roland. – Most nem is tudtam mit kezdeni a helyzettel, hogy nincs edzés, nem kell figyelni, hanem pihenhetek. Nyilván azért így is dolgoztam otthon, kicsit talán megszokásból. De most ez volt a helyes döntés! Nekem is szükségem volt erre, illetve jó lehetőség a fiataloknak a tapasztalatszerzésre. Tudjuk jól, a kapusé rendkívül fontos poszt.
Mikler kitért arra is, hogy ad-e tanácsokat az ifjaknak. Kiemelte, ott volt Tatabányán a felkészülési mérkőzésen, amely után beszélt Palasics
Kristóffal, aki elmondta neki, főleg az elején nagyon izgult. A szegediek kapusa szerint ebben nincs semmi meglepő, hiszen hatezer ember szurkolt a lelátón, de ezt fejben kell feldolgozni. Ehhez viszont fontos minél több rutint szerezni, amelyet most elkezdhet gyűjtögetni Palasics, Andó Arián és Bartucz László is.
– Természetesen az Eb alatt is tartom a kapcsolatot a többiekkel. Lékai Mátéval, Ligetvári Patrikkal és a szegediekkel biztos, de tagja maradtam a válogatott WhatsApp-csoportjának, így ott is. Ahol tudok, igyekszem segíteni a csapatnak, meg talán kicsit magamnak is, mert nekem is sokkal nehezebb, hogy nem vagyok ott és nem tudok közvetlenül semmit tenni. A nyitómérkőzés sem lesz egyszerű, ugyanis megyek szakértőnek a tévébe, de nem tudok kívülállóként viselkedni, biztosan figyelnem kell majd az érzelmeimre – tette hozzá Mikler.
A tavalyi világbajnoksággal kapcsolatos emlékezetes pillanat volt, hogy az ikrek közül Narina csókolgatta, Dominik pedig lelkesen simogatta a tévét, amikor az Izland ellen parádézó kapus feltűnt otthon a képernyőn. Most jó eséllyel közösen nézik majd a válogatott csatáit a gyerekekkel – bár valószínű, számukra az csak akkor igazán érdekes, ha „láthatják” apát, aki viszont már nagyon várja az első meccset.