Mit tesz valójában a szerelem velünk?

A szerelem szót havonta körülbelül 135

000 alkalommal keresik a Google-on csak Németországban. Úgy tűnik tehát, hogy még mindig nem tudunk eleget a világ legfontosabb érzéséről. A jelenség további vizsgálata érdekében az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU), a Canberra Egyetem és a Dél-Ausztrál Egyetem kutatói világelső tanulmányt végeztek annak felmérésére, miért viselkedünk úgy, ahogy, amikor szerelmesek vagyunk – írja a freundin.de.

A kutatók 1556 fiatal felnőtt viselkedését vizsgálták, akik azt mondták, hogy jelenleg szerelmesek. Arra összpontosítottak, hogyan viselkedik az emberi agy úgynevezett Behavioral Activation System (BAS) rendszere, amikor meglátjuk azt a személyt, akibe bele vagyunk zúgva. A tanulmány legfontosabb megállapítása: a szerelmes ember agya a vágy tárgyát teszi élete középpontjává, amikor szerelmes, és ez a viselkedésben és az érzelmekben bekövetkező változásokkal is összefügg.

– Tudjuk, hogy az oxitocin milyen szerepet játszik a szerelemben: kering az idegrendszerünkben és a véráramban – mondja dr. Phil Kavanagh, a Canberrai Egyetem oktatója. – Ha szerelmesek vagyunk, az oxitocin dopaminnal keveredik, ez a vegyi anyag az agyunkból a rajongás során szabadul fel. A szerelem lényegében aktiválja a pozitív érzésekhez kapcsolódó agyi útvonalakat.

Tudósok szerint teljesen normális dolog, ha a nap 24 órájában valakire gondolunk, folyamatosan a mobilunkat figyeljük vagy reggel úgy ébredünk, hogy pillangók vannak a gyomrunkban, hiszen ebben az állapotban minden a másikról szól.

Adam Bode, a tanulmány vezető kutatója szerint a szerelem körülbelül ötmillió évvel ezelőtt alakult ki.

– Tudjuk, hogy az ókori görögök sokat filozofáltak róla, és egyszerre bámulatos és traumatikus élményként ismerték fel. A valaha talált legrégebbi vers valójában egy szerelmes költemény volt Kr. e. 2000 körül – mondta.