Így lett ötösünk a lottón
67 éves a magyarok kedvenc szerencsejátéka Sokakat tett boldoggá a számtippelés, de volt, aki visszasüllyedt oda, ahonnan indult
BUDAPEST — 1957 tavasza óta van lehetősége a magyaroknak lottózni. Az, hogy a közel 7 évtizede jelen lévő szelvények az álomélet reményét jelentik, vagy inkább egy átkot, ami végső soron roszszabb helyzetbe kergeti a tulajdonost, mint volt, még enynyi év és tapasztalat után is vitatott. Összeszedtük a legemlékezetesebb sztorikat a lottó háza tájáról.
Kellett a pénz az államnak
67 évvel ezelőtt, január 17-én kérte fel Kossa István pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárt az ötös lottó megszervezésére. Az első sorsolás 1957. március 7-én volt. A terv az állami bevételek növelése, valamint a lakosok hangulatának javítása, ami hamar be is jött: már az első játékon másfél millió szelvényt adtak el.
Hat hét a telitalálatig
Csupán hat hetet kellett várni, és Ring Sándornénak sikerült megtippelnie mind az öt számot. Az első magyar nyertes a családtagjai életkorát játszotta meg, amivel 850 ezer forintra sikerült szert tennie. Bár ma már ez sorsdöntő változást nem hozna az életünkben, akkoriban az átlagkereset 1442 forint volt. A fényűző élet ígéretét hordozó lottószelvény pedig csupán 3 forint 30 fillérbe került a Rubicon szerint.
Nyaraló és autó is jött
20 évig nem csak pénzt lehetett nyerni, már két jól megtippelt számmal is tárgyi nyereményekre tehettek szert a szerencsések, de több találattal akár gépkocsit, lakást, sőt üdülőt is kaptak. Az indítás után két évvel érte el először az egymilliós álomhatárt a fődíj, ma pedig már ötmilliárd forint az ötös lottó főnyereménye, ami a jelenlegi átlagbérből 1000 évnyi munkával kaparható össze.
Tragikus sorsú reklámarc
Az egykori lottóreklámok ikonikus arca volt Lópici Gáspár, vagyis Szilágyi István, aki szűkszavúan hirdette a lottót, például a fejfájás „ellenszereként”. A színművészt 2020-ban a fia gyilkolta meg.
Per lett a maradékból
Egy szegedi férfi azért állt bíróság elé, mert eltitkolta saját felesége előtt, hogy pontosan mekkora összegről van szó. Egymilliárdot nyertek közösen, de váláskor a férfi már 250 millió forintot „eldugott” a nő elől, emiatt pénzbüntetésre ítélték.
Közös szelvények
Két ismert eset is van, amikor többen játszottak meg egy telitalálatos szelvényt. Ilyen például az a 12 rendőrből álló budaörsi társaság, amelyik 2009ben 2 milliárd 289 milliót nyert. Egy társuk fél évvel azelőtt döntött úgy, hogy kiszáll az évek óta tartó közös játékból. Végül társai 2 millióval lepték meg. A rendőrök a pénz ellenére sem hagyták ott hivatásukat. A paksi kosárlabdacsapat és néhány más sportoló 560 millió forintot nyert, amit 12 felé osztottak. Volt, aki közülük bátran kiállt a nyilvánosság elé, a futballista Éger László például akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy a nyeremény után még keményebben sportolt, mint addig.
Nagy nyeremény, nagy bukás
Vannak, akik nem tudták jól kezelni a hirtelen jött összeget. A legismertebbek egyike a győri házaspár, Andraschekék, akiket a nélkülözésből emelt ki az ötös lottó kistestvérének, a skandináv lottónak a főnyereménye 2013-ban: a 636 millió forintból több lakásra, házra, belvárosi kávézóra, hófehér BMW luxusautóra – sofőrrel – és egy Balaton-parti nyaralóra költöttek, de néhány év alatt az öszszes pénz elfogyott és minden értéküktől megváltak. A róluk szóló film, a Fortuna vendégei szerint a férfi alkoholista lett, a nő pedig pánikbetegséggel küzdött.
Egy mórahalmi férfi a nyeremény után 32 éven át ivott, az alkoholra költötte az összes pénzét, majd lopott és sikkasztott, így állítása szerint a legszebb éveit végül börtönben töltötte.
Nem kértek a nyereményből
Szinte mindegyik lottón elfordult már, hogy valaki nem vette át a neki járó fődíjat, legutóbb tavaly nyáron maradt bent több százmillió forint az Eurojackpoton, mivel 90 nap után sem jelentkezett érte a nyertes.
Botrányos lebuktatás
1995-ben az MTV Objektív című műsorának munkatársai forgattak a Szerencsejáték Zrt. (akkor még Szerencsejáték Rt.) központjában. Épp volt telitalálatos a héten és a forgatócsoport tagjai megkérték az ott dolgozókat, hogy tegyenek úgy, mintha épp akkor találták volna meg a nyertes szelvényt. Akkoriban még léteztek postán feladott szelvények, melyek hátuljára rá kellett írni a feladó nevét, címét. Ez került rá a vágóképre, sőt az Objektív munkatársai fel is keresték a kis szabolcsi faluban élő családot, amely tőlük tudta meg, hogy nyertek, mert már kiment a fejükből a szelvény. A családot akkoriban emiatt sokan megtalálták, az 570 milliós nyereményük akkoriban sem volt piskóta. Óriási botrány kerekedett az ügyből, de végül a család nem tett feljelentést.