Abékéltető eljárás szabályai
►Már nem csak ajánlás adható, kötelező határozat is születhet
Január 1-jétől változott, miként rendezhetjük a fogyasztóvédelmi jogvitákat békéltetés útján. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat foglalta össze a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Hogyan működik?
Ha problémánk akad egy céggel, vállalkozással, először meg kell próbálnunk vele egyezségre jutni, azaz reklamálnunk kell. Ha a vitás ügyet nem tudjuk megoldani, akkor kezdeményezhetjük az ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését a békéltető testületeknél.
Ilyenkor fogyasztóként bizonyítani kell, hogy közvetlenül is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a céggel, például a panaszunkat rögzítő jegyzőkönyv másolatával, a cég elutasító válaszával, vagy, ha válaszra se méltattak, a cégnek elküldött ajánlott levelünk bizonylatával.
A testületek hatáskörébe tartoznak:
a termék minőségével, biztonságával;
a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával;
a szolgáltatás minőségével;
és a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek.
Eddig az eljárás alapvetően háromféle módon végződhetett:
Ha a testület szerint nem megalapozott a fogyasztói panasz, elutasították.
Ha megalapozottnak tartotta a testület a panaszt, születhetett egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a panasz rendezéséről.
Ha nem sikerült egyezségre jutni, akkor a testület ajánlást vagy kötelezést adhatott ki.
Tavaly év végéig a békéltetés során gyakorlatilag nem volt lehetőség a céget kötelezni, illetve azt behajtatni rajta. Kötelezést tartalmazó határozat csak abban az esetben születhetett, ha a vállalkozás egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal magára nézve kötelezőnek ismerte el a testület határozatát. Ha a cég nem tett ilyen alávetési nyilatkozatot, akkor rá csak egy ajánlás vonatkozott, amit nem volt köteles végrehajtani. Ha nem tette meg, felkerülhetett a békéltető testület feketelistájára, de a fogyasztónak ez csekély vigaszt jelentett.
Mi módosult? 1. Kötelező döntés 200 ezer Ft alatt
Talán a legfontosabb, mindenkit érintő változás, hogy a békéltető testület kötelező érvényű határozatot hoz, ha a fogyasztó megalapozott igénye nem haladja meg a 200 ezer
Ft-ot. A határozat kötelező érvényű, ha a cég nem akar fizetni, akkor rövid időn belül végrehajthatóvá válik.
2. Regionális illetékesség
Korábban a békéltető testületeknek a megyei határokhoz igazodó illetékességük volt, 2024. január 1-jétől a korábbi megyeszékhelyeken megszűntek az önálló békéltető testületek, helyettük a régióközpontban levő békéltető testületek vették át a hatáskört. A megyei jogú városokban (a korábbi 20 helyett 27 helyszínen) azonban igény esetén biztosítani kell a személyes meghallgatás tartását.
3. Együttműködési kötelezettség
A vállalkozások együttműködési kötelezettségének terjedelme is változott. Eddig a vállalkozások válaszadási, valamint megjelenési kötelezettséggel tartoztak. Január 1-jétől továbbra is kötelesek a békéltető testülettel együttműködve annak válasziratot küldeni, a meghallgatáson legalább online módon képviselő útján résztvenni, továbbá kötelesek a békéltető testületet tájékoztatni az egyezség, a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglalt követelés teljesítéséről. Ha ezek bármelyikét elmulasztja, az ügy az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz kerül, az pedig fogyasztóvédelmi eljárást indít és bírságot szab ki a vállalkozással szemben.
4. Online meghallgatás
Az eljárásokat főszabály szerint online, kép- és hangátvitelre alkalmas eszköz segítségével kell lebonyolítani. Fogyasztóként továbbra is kérhetjük a személyes meghallgatást, a vállalkozás ebben az esetben sem köteles személyesen megjelenni, de legalább online biztosítania kell képviselőjének a jelenlétét.