Elsüllyedt templom rejtheti IV. Béla király sírját
Úgy tartja a legenda, a Harcsa kocsmánál látták a fedlapot Csak 300 ezer forintra volna szüksége a kutatóknak egy nagy lépéshez
ESZTERGOM — „Mária-oltáron, nézd, nyugszik sírban e három: Béla, neje s a herceg – örvendjenek ők az egeknek! Míg lehetett, ült trónja felett a királyi hatalomban: Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan” – ez a sírvers jelenti egyik kiindulópontját azoknak a kutatásoknak, amelyek célja, hogy megtalálják IV. Béla (1206– 1270) király sírját Esztergomban. Az egyik legnagyobbnak tartott Árpád-házi uralkodó hamvainak történetéről évtizedes, ha nem évszázados legendák szólnak, amiket egyelőre sem megcáfolni, sem igazolni nem tudott hitelesen senki. A városban régóta tartja magát a monda, miszerint az egykor a Jókai utcában álló Harcsa kocsma alatt nyugodhat a volt király. Azt beszélik, több mint száz éve is már annak, hogy az ingatlant megvásárló Harcsa Dániel egy csizmadiaműhelyt akart itt kialakítani, de a munkálatok közben megtalálták a vörös márvány fedlapot, ami alatt Béla király teste feküdhet – állítólag a kő elmozdítása után rá is találtak három szarkofágra. A család azonban abbéli félelmében, hogy a kutatók majd feltúrnak itt mindent, inkább viszszatemette a leletet, ami valójában azóta sem került elő.
A kutatásokat jelenleg a IV. Béla Kegyeleti Bizottság és a Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport szakemberei végzik, akik már régóta vizsgálódnak errefelé.
– Rövid időn belül sor kerülhet egy képalkotó geoelektromos mérésre-vizsgálatra, hogy mintát lehessen venni egy kőomladékok közé szorult, több száz évre sötétségbe és feledésbe sülylyedt késő román kori templom közvetlen környezetéből, mely IV. Béla király sírját is rejtheti – hozták nyilvánosságra a közösségi oldalon. A vizsgálatokhoz azonban pénzre van szükség, nem is olyan egetverően sokra: 300 ezer forint kellene, hogy folytathassák a kutatásokat, ezt azonban – hiszen mindanynyian magánszemélyek – saját zsebből nem tudják finanszírozni, ezért a többi civil támogatására számítanak.
– A vizsgálatok során meg kell fúrni a talajt, ennek a költségét próbáljuk most előteremteni – mondta a Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport vezetője, Egyed Zoltán. Ő úgy került a csapatba, hogy képátfedéses vizsgálatokkal foglalkozik, vagyis egy speciális térképre illeszti rá a korabeli metszeteket, így be tudják azonosítani a rég lerombolt épületek helyét. Társaihoz hasonlóan neki is meggyőződése, hogy a mostani Jókai utcában egykor állt, ám a török hódoltság alatt a földdel egyenlővé tett Segítő Szűz templomának elsülylyedt romjai közt lapulnak IV. Béla hamvai. – A gyűjtés egyelőre nem nagyon halad, a hivatalok pedig nem támogatnak minket anyagilag – tette hozzá Egyed, aki egyébként a képátfedés módszerével grafikát is készített a korabeli Esztergomról, amin jól látszik, hol állt és hogy nézhetett ki a templom.