Összejön a nagy dobás az Eb-n?
Kölnben az ifjabbik Fazekas is nagyot alkothat Gyerekként arról álmodott Gergő, hogy egyszer ő is jó kézilabdázó lesz
KÖLN — Hatalmas lesz a tét, elődöntőt is érhet, ha a magyar férfiválogatott hétfőn legyőzi a németeket a kézilabda-Európa-bajnokságon, Kölnben! Az osztrákok elleni botlást leszámítva remekül teljesítő együttesben a fiatalok számára a házigazdák elleni összecsapás egyfajta visszavágási lehetőséget is jelenthet a tavalyi junior-világbajnoki döntőben Németországtól elszenvedett vereségért. Ám akad, aki ezt a találkozót egyéb okból is másként várja, mint a többiek.
Fazekas Gergő gyerekként rengetegszer fordult meg a találkozónak otthont adó kölni arénában, amikor édesapját, a 237-szeres válogatott kapust, Fazekas Nándort láthatta rendre a Gummersbach csapatának tagjaként.
– Apuék itt játszották a hazai mérkőzéseiket, emiatt a csarnok miatt kezdtem el kézilabdázni, mert amikor jöttem anyával nézni a meccseket, beleszerettem. Az volt a nagy álmom, hogy én is pályára léphessek itt – emlékezett az M4-nek a 20 éves irányító, aki a horvátok és az osztrákok ellen már tapasztalhatta a csarnok hangulatát, de a németek ellen nyilván más lesz…
Édesapja elmondta, Gergő már háromesztendősen lelkesen pattogtatta a labdát a csarnokban, és gólokat akart lőni, már akkor eldőlt, ő nem fog a kapuba állni.
– Izgulok és szorítok, de nemcsak szülőként, hanem edzőként is figyelem a meccseket. Többnyire csendesebb vagyok, de egy-egy hibánál összeszorul a gyomrom. Eddig maximálisan elégedett vagyok azzal, amit az első világversenyén mutat. Jól hajtja végre a feladatait, sőt talán annál is többet tesz. Megvan a kellő önbizalma, igaz, sosem volt izgulós. Jó egységet alkotnak a tavalyi juniorvébén ezüstérmet szerző fiatalok és a rutinosabb játékosok. Most az a legfontosabb, hogy az előbbiek közül minél többen beépüljenek a keretbe, hogy hosszú távon lehessen számítani rájuk – magyarázta a büszke apa.
Persze minden meccs után beszélnek fiával és szóba kerül, ki mit érzett, de nem csak szakmáznak. A mérkőzések előtt arra hívja fel a figyelmét, hogy élvezzen minden pályán töltött percet, és hozzon jó döntéseket. Hozzátette, rendkívül bonyolult a csoportunk, még több csapat is reménykedhet a négy közé jutásban. Ha ez a mieinknek sikerülne, akkor szíve szerint a végjátékban már a helyszínen szurkolna.