Egyre több a rövidlátó gyermek
A rövidlátás az egyik leggyakoribb szemészeti probléma gyermekkorban, leginkább kisiskolás korúaknál jelenik meg. Nehéz szülőként észrevenni, mivel a gyermeknek általában fel sem tűnik, hogy gond van a látásával és jól kompenzál, egészen addig, míg az iskolában nem jól látja a táblát.
Közép-Európában az első világháború után csak hét százalékban fordult elő a rövidlátás. Az elmúlt 5–10 évben készült tanulmányok viszont arra mutatnak rá, hogy a teljes lakosság körében már eléri a 40-50 százalékot. Ennek az aránynak pedig mintegy 50 százalékát a 19–25 éves korosztály teszi ki. A magas szám ellenére nem nálunk a legrosszabb a helyzet, Ázsiában a lakosság csaknem 80 százaléka rövidlátó.
Miért alakul ki a rövidlátás? A rövidlátóságnak két csúcspontja létezik. Az egyik a fiatalkori, ami hatéves kortól indul. A második csúcs a lencsehomály megjelenésével jelentkezik, és a 60-70 éves korosztályt érinti.
– Mint minden betegségnél, a rövidlátás kialakulásánál is a genetikai tényezők nagymértékben számítanak – kezdi dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Budai Szemészeti Központ gyermekszemésze. – Ha a felmenőink között egyik vagy másik ágon voltak rövidlátók, az mindenképpen többszörösére emeli a rizikót, mégsem ez a meghatározó. A környezeti tényezőknek ugyanis legalább akkora a szerepük, mint a genetikai tényezőknek. Sőt, a környezeti tényezők hatása a rövidlátás esetében felülírhatja a genetikát – magyarázza a szakértő.
A monitor, a telefon gyakori használata – vagyis az időkorlát nélküli közelre fókuszálás
– nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években világszerte hatalmasat ugrott a rövidlátók száma.
Ezt a hatást súlyosbítja a szabadban, mozgással töltött idő hiánya, ami fokozza a rövidlátás kialakulásának kockázatát.
A Világ Szemorvostársaságának ajánlása alapján naponta minimum két órát kellene a szabadban, mozgással töltenünk a szemünk egészségének megőrzése érdekében. A terhelt, fáradt belső szemizmok ugyanis a szabadtéri tevékenységek során ellazulnak, miközben a D-vitaminraktárak is töltődnek. Azt is kimutatták, hogy a természetes fény csökkenti a rövidlátás kockázatát gyermekeknél és fiatal felnőtteknél egyaránt, mivel segíti a szemben a dopamin termelését, így biztosítva a szem egészséges fejlődését.
Ha vendégeket várunk, mindig jó benyomást akarunk kelteni a lakásunkról és azt szeretnénk, hogy jól érezzék magukat nálunk. Ez általában sok előzetes rendrakással és takarítással jár, de nem mindig szükséges alaposan áttakarítani az otthonunkat, ugyanis egyes helyeket a vendégek észre sem vesznek. Más dolgokat azonban néha tudatosan vagy öntudatlanul is észlelnek. Mutatjuk ezeket!
A bejáratnál szanaszét heverő cipők azonnal feltűnnek a látogatóknak, és nemcsak az első benyomást rontják el, de sokat elárulnak a lakókról is. Plusz nem kívánatos botlásveszélyt is jelenthetnek, ezért mindenképpen pakoljuk el a lábbeliket – legalábbis addig, míg a vendégek ott vannak.
Ha sokáig vagyunk otthon, már nem vesszük észre a szagokat. A kívülről érkező vendégek azonban sokkal intenzívebb illatokat éreznek a lakásba belépve. Éppen ezért, a látogatók érkezése előtt mindenképpen alaposan szellőztessünk. Az illatos gyertyák gyorsan kellemes illatot teremthetnek.
A piszkos fürdőszobai tükör is negatív benyomást kelthet a vendégekben. Általában mindenki automatikusan megnézi magát kézmosás közben, és igen kellemetlen, ha koszos a tükör, pláne, ha a szaniterek is.
Jó eséllyel egyik vendég sem húzza végig az ujját a könyvespolcok tetején. Ám amikor por és szösz gyűlik össze a padlón, sajnos az egész lakásnak koszos hatása lesz.
Mindenki tudja, hogy egy jó buli a konyhában zajlik! De akkor se legyen semmi piszkos edény a mosogatóban. Ha felhalmozódnak a tányérok és evőeszközök, az koszos hatást kelt a konyhában és nem szívesen esznek majd a vendégei – írja a freundin.de.