„Gyerekként használtam Kölcsey tolltartóját!”
Megvásárolta a Déri Múzeum a költő holmijait Azt feltételezik, hogy annak idején ebben tartotta a lúdtollat, amivel megírta a Himnuszt
DEBRECEN — Fából készült tolltartóban pihenhetett az a lúdtoll, amivel Kölcsey Ferenc a Himnuszt papírra vetette 1823-ban. Bár a tollnak azóta se híre, se hamva, még megvan az egyedi készítésű faládika, amelyet Kölcsey a Himnusz megírásakor csekei dolgozószobájában használt: egy biedermeier szekreterrel együtt került a debreceni Déri Múzeumba.
Szinte hihetetlen, de a tárgyak meglétére egy baráti csevejnek köszönhetően derült fény!
– Régi ismerőseink dolgoznak a múzeumban, egyikőjükkel összefutottam az utcán, és szóba került, hogy már megszabadulnék egy-két bútortól, többek között ettől a Kölcseyféle komódtól is – elevenítette fel a Blikknek Botos Éva, Kölcsey leszármazottja. – Örömében felcsillant a szeme, visszasietett a múzeumba, ahonnan aztán el is jöttek hozzánk megnézni a holmikat. A húgom is meg én is használtam gyerekként Kölcsey tolltartóját. A komódon tanultunk, a tolltartó pedig ott volt a fiókban, abban tartottuk a ceruzát, a radírt. Nem volt más bútorunk, csak a régiségek, újra nem volt pénzünk.
Kölcsey Ferenc első unokatestvére volt Kölcsey Mihály, és az ő egyik lánya volt Éva ükükanyja, Kölcsey Karolin, aki 1827-ben született.
– Ferenc és Mihály nem ápoltak jó viszonyt, 10 hold földön vitatkoztak, ráadásul úgy, hogy mind a kettő jogász volt.
A dédnagyanyám mesélte, hogy Ferenc nagyon morózus, türelmetlen természetű volt, nem lehetett megzavarni a dolgozószobájában. Gyerekkorától kezdve megviselte, hogy nem volt tökéletes, mert hiányzott a fél szeme. Amikor Ferenc meghalt, a rokonság egy idő után széthordta a csekei ház holmijait, elvittek mindent, ami megtetszett nekik, mert arról nem szólt a végrendelet – magyarázta Éva. – A tolltartó egy egyedi készítésű munka, de hogy ki készítette, azt nem tudom. Egyébként nem ipszilonnal írták a nevüket, a tolltartó aljába Ferenc is úgy véste bele a nevét, hogy „KÖLTSEI”. Szép, masszív darab, és nem is olyan könynyű kinyitni. Ez a csekei dolgozószobájában volt, belül még tintafoltok is vannak benne. Elképzelhető, hogy az a toll is benne volt, amivel a Himnuszt írta, de ez persze csak feltételezés. Sosem dicsekedtünk a származásunkkal, úgy gondolom, hogy sem nem bűn, sem nem dicsőség beszületni valahova. Örülök, hogy ezek a tárgyak végül a múzeumba kerültek, és ezáltal közkinccsé váltak – tette hozzá a leszármazott. Az emléktárgyakért fizetett összeg nem nyilvános. A relikviákat február 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik meg január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Kölcsey 14 éven át járt a Debreceni Református Kollégiumba, ahol a Szentírás magyarázatán kívül minden tárgyat végigtanult – innen az alföldi városhoz való kötődés.
NYERJEN