Újpest-drukker mentett életet a villamoson
►A volt válogatott védő, Aczél Zoltán apja hívta ki először a lilák mecsére
BUDAPEST — Büszkék az Újpest-drukkerek egyik legfanatikusabb társukra, Puszta Tamásra, aki a minap megmentette egy férfi életét egy tömegközlekedési járművön. A Budapesti Közlekedési Központ forgalomirányítójaként dolgozó fociszurkolót – aki nem mellékesen az Országos Mentőszolgálat szakápolója is – a zavarelhárítás diszpécsere szolgálat közben értesítette, hogy az újpalotai Páskomliget utcánál, a 69-es villamoson egy 60 év körüli személy életveszélyben van.
– Éppen egy balesetnél ténykedtünk Újpesten, amikor jött a hívás, hogy egy férfi rosszul lett, a villamosvezető és egy utas pedig elkezdte az újraélesztését. Mivel a cégnél tudják, hogy tapasztalt életmentő vagyok, az ilyen helyzetekben általában engem értesítenek. Azonnal a helyszínre siettünk, a járművön egy idősödő bácsi összegörnyedve, élettelenül ült. Ilyenkor az első lépés a pulzusmérés, ám azonnal láttam, hogy nagy a baj, a földre fektettem az urat, megszabadítottam a felsőtestét a ruháitól, és elkezdtem a mellkaskompressziót – árulta el a Blikknek Tamás, aki először sofőrként vállalt másodállást a mentőszolgálatnál, majd több szakvizsgát is elvégzett. – Eközben instruáltam a kollégákat, a villamosvezető a mentőket fogadta, egy önkormányzati alkalmazott az utasokat szállította le, a kollégám pedig biztosította a beavatkozás helyszínét. Szerencsére a mentősök gyorsan megérkeztek, így a nálunk lévő defibrillátort nem is kellett használnunk. A szakemberek érkezése után csak én maradtam segédkezni, a lélegeztetésben és a beteg elszállításában vettem részt.
A félórás beavatkozás végén a bácsi spontán légzése visszatért, így túljutott az életveszélyen. Ezúton is jobbulást kívánok neki.
Tamás elárulta, mindkét munkahelyén napi szinten segít bajban lévő embereken, de emiatt nem tartja magát hősnek, és nem is vár hálálkodást.
– Úgy tudom, hogy a történtekért kapok majd egy oklevelet és pénzjutalmat is, ami nagyon jólesik, de nekem tényleg természetes dolog a segítségnyújtás – mesélte a 45 esztendős férfi, aki gyerekkora óta rajong az Újpestért. – Édesapám szerettette meg velem, és az ultrák körében szintén sokak által ismert testvéremmel, Katával a csapatot. A fater egy idő után már nem járt meccsekre, de sokat sakkozott együtt a korábbi újpesti védő, Aczél Zoltán apukájával, és ő csalt ki először a lila-fehérek egyik bajnokijára. Sosem felejtem el, a barátaimmal mentünk ki egy
Csepel–Újpestre, és azonnal megfertőzött a hangulat, a szurkolás, a klub szeretete. Volt egy rövidebb időszak, amikor magánéletbeli dolgok miatt nem voltam a csapat mellett, de az utóbbi években újra elkezdtem járni a hazai és az idegenbeli találkozókra is.
Tamás bevallotta, a munkái, a családja és az életkora miatt sem megy bele balhékba, de ha belelkesítik a játékosok, akkor a kerítésen lógva szurkol. Már most próbálja a hétvégéit úgy intézni, hogy minél több meccsen ott lehessen tavasszal.
– Két helyen dolgozom, és egyetemre is járok, szóval nem egyszerű beosztani az időmet, de hála istennek, elég rugalmasak a munkaadóim. A Fradi elleni derbik időpontja például mindig szabadok számomra. A családom, a bajban lévő emberek segítése mellett az Újpest támogatása adja számomra a boldogságot – zárta gondolatait Tamás.