Dalt írt édesapjának Dobos Attila lánya
Mercédesznek két évbe telt, amíg felülkerekedett a gyászán ►A legendás zeneszerző gyermekének álma, hogy énekes vagy színész legyen
BUDAPEST — Dobos Attila lánya sokáig birkózott a gyásszal, miután a zeneszerző két évvel ezelőtt elhunyt. Mostanra azonban már szívesen emlékszik vissza a boldog pillanatokra, amiket együtt tölthettek. Dobos Mercédesz a Blikknek elárulta, az édesapja terelgette a zenei pálya felé.
– Én már négyévesen zenész szerettem volna lenni. Ez apukám és anyukám, valamint zenét szerető és művelő családom, testvéreim miatt kezdődött.
majd azt is elárulta, hogy volt olyan idő az életében, amikor ez egy kicsit megszakadt. – Nem akartam ezt csinálni, mert nem volt semmi ötletem, se kedvem. De aztán az elmúlt öt évben újra elkezdett foglalkoztatni a dolog és komolyabban elkezdtem zenélni.
Merci zongorán és gitáron is játszik, érezhető, hogy az alma nem esett messze a fájától.
– Talán ezt nem is vettem észre, de titkon mindig ott volt bennem, hogy nekem ezt kell csinálnom – mesélte Merci, aki elsősorban énekesként és zeneszerzőként dolgozik a zenekarában, amit a barátnőjédünk vel együtt alapított. – Együtt kezdtünk el énekelni, a többi pedig jött magától.
A legelső dalunkat akkor írtuk, amikor még csak 12 évesek voltunk.
Az nem lett túl profi, de szerintem 12 éves korban ez nem anynyira baj. Aztán amikor elkezfeldolgozásokat csinálni, már jött az ihlet a saját dalokra is.
Legújabb daluk, az Elmentél tőlünk szövegét, amelyben Merci elhunyt édesapjára emlékeznek, Anna, a PAMI nevű formáció másik tagja írta.
– A barátnőmnek jobban megy a szövegírás, én inkább a zenével foglalkozom – mondta Dobos Mercédesz. –
Körülbelül
Néhány hónappal ezelőtt sikerült időt szakítanunk rá és felvettük.
A két lány hosszabb távra tervez a zenével, korábban jelentkeztek már A Dalba, de nem jártak sikerrel, Merci azonban megsúgta, még gondolkozik azon, hogy újra kipróbálják magukat egy tehetségkutatóban, még mielőtt egyetemre menne, álma ugyanis a színművészeti. A fiatal lány tinédzserként veszítette el az édesapját és sokáig nehezen birkózott meg a gyásszal.
– Eleinte, amikor elhunyt, nem szívesen emlékeztem vissza rá, de most már nyugodtan tudok visszagondolni. Ő egy nagyon jószívű ember volt, aki mindig segített. Emlékszem, amikor kicsi voltam, mindig neki énekeltem és végső soron ő terelt erre a pályára – mesélte Mercédesz. – Az ő zenei pályája hatalmas hatást gyakorolt arra, amit most csinálok.