Menopauza és álmatlanság
A menopauzán áteső nők 35–60 százaléka tapasztal álmatlanságot
Az alvászavar – különösen az álmatlanság – széles körben elterjedt probléma, amely a lakosság jelentős részét érinti, különösen a posztmenopauzás nőket. A National Institutes of Health szerint az alvászavar nagymértékben változik a különböző életszakaszokban: a menopauza előtt 16–42 százalék, a perimenopauza alatt 39–47 százalék, a menopauza után pedig elképesztően magas, 35–60 százalék – írja a hellomagazine.com.
Rontja az életminőséget
Az álmatlanság egy súlyos egészségi állapot, amelyet elalvási vagy alvási nehézség jellemez, és amely súlyosan negatív hatással lehet az egyén életére.
– A változókorban elkezdenek csökkenni a női hormonok, az ösztrogén és a progeszteron, amiknek szerepük van az alvásszabályozásban – kezdi dr. Dombovári Magdolna, a SomnoCenter Alvászavar Központ szomnológusa. – A menstruációs ciklus során is megfigyelhetjük, hogy a menzesz előtti napokban az alvás minősége romlik, és a ciklus többi részében javul, illetve terhesség alatt tapasztalhatjuk, hogy nagyon álmosak vagyunk, nagy az alvásigényünk. A menopauza alatt a fenti hormonok csökkenő szintje miatt kevesebb lesz az alvásigényünk és felszínesebb lesz az alvásunk. Ezt érzékelhetjük is úgy, hogy az alvás alatt normálisan is jelen lévő rövid ideig tartó kis felébredéseket megéljük, teljesen emlékszünk rájuk, tudatosulnak. Akinek van a menopauza alatt hőhulláma, éjszakai izzadása, az nagyon meg tudja rontani az alvását. Menopauza alatt egyre gyakoriabbak lesznek: az alvásiapnoé-szindróma és a nyugtalanláb-szindróma. Ezek megdarabolják, fragmentálják az alvást, és bár úgy gondoljuk, hogy elég jól alszunk, akkor is fáradtak leszünk miattuk másnap.
Vizsgálták a táplálkozást
A legújabb kutatások elkezdték feltárni a lehetséges kapcsolatot a menopauzában lévő nők táplálkozási szokásai és az álmatlanság kialakulásának kockázata között.
A Women’s Health Initiative kutatásában több mint 50 ezer posztmenopauzás nő (átlagéletkor 63 év) vett rész. A kutatók különböző formákban mérték fel a szénhidrátbevitelüket: glikémiás index (GI) és glikémiás terhelés (GL), hozzáadott cukrok mennyisége, keményítő, szénhidrát, élelmi rostok és bizonyos szénhidrátban gazdag élelmiszerek, például teljes kiőrlésű gabonák, feldolgozott gabonák, gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek fogyasztása alapján.
Kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik magasabb GIértékkel rendelkező étrendet tartottak, valamint azok, akik több cukrot (beleértve a fehér- és barnacukrot, szirupokat, mézet és melaszt), nagyobb volt az álmatlanság. Ezzel szemben alacsonyabb kockázatot figyeltek meg azoknál a nőknél, akik több gyümölcsöt és zöldséget ettek.
A glikémiás index a mérvadó
A kutatók számbavették a különféle lehetséges zavaró tényezőket, beleértve a demográfiai (iskolai végzettség, jövedelem, családi állapot), viselkedési (dohányzás, alkohol, koffeinbevitel, fizikai aktivitás), pszichoszociális (stressz, szociális kapcsolatok) és egészségi (testtömegindex, különféle orvosi diagnózisok, hormonterápia, horkolás) szempontokat is. De a glikémiás index a kulcsfontosságú. Ez egy skála, amely 0-tól 100-ig rangsorolja az élelmiszereket a fogyasztás utáni vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.
A gyors felszívódású, magas GI-értékű élelmiszerek közé tartoznak a feldolgozott gabonafélék (kenyér, tészta, pékáruk, fehér rizs) és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek (cukros italok, édességek). Az alacsony GI-értékű élelmiszerek közé tartozik a legtöbb gyümölcs és zöldség, hüvelyesek, bab, dió, magvak és teljes kiőrlésű gabonák,
amelyek nem okoznak hirtelen jelentős vércukor- és inzulinemelkedést.
A kutatók azt feltételezik, hogy a magas GI-vel rendelkező élelmiszerek álmatlanságot válthatnak ki a vércukorszint gyors emelkedése és az azt követő összeomlás miatt. A tetőzés után a vércukorés inzulinszint zuhanni kezd, ami olyan tünetekhez vezethet, amelyek megzavarják az alvást. Ezt a hipotézist több, a közelmúltban megjelent kutatás is alátámasztja.