Hogy sztereotípia, Csak szórakozott aprofesszor?
Az intelligencia és a személyiség kapcsolatát vizsgálták ►Az a személy, aki különösen kellemes, nem feltétlenül intelligens
Szórakozott professzor, kedvetlen zseni, ambiciózus zsivány vagy ügyetlen, de bájos bolond – számos, az intelligenciát és a személyiséget összekapcsoló sztereotípia él a köztudatban. De ezek közül melyek azok, amelyek pusztán előítéletek, és melyek, amelyeknek empirikus szempontból van jelentőségük? Egy tanulmány eloszlatja az előítéleteket és a kliséket – írja a brigitte.de.
A világtörténelemben számtalan tanulmány vizsgálta már az intelligenciát és az emberi személyiségjegyeket – elvégre mindkettő minden egyén alapvető jellemzőit mutatja. De hogyan mérhetők? Milyen hatással vannak az életkörülményeinkre?
Mondhatjuk, hogy az intelligens emberek automatikusan sikeresebbek is, avagy a személyiségük akadályozza vagy akár inspirálja őket? Nagyon keveset tudtunk az intelligencia
és a személyiség kapcsolatáról – egészen mostanáig.
Átfogó tanulmány
A Gilead Sciences kutatója, Kevin Stanek és csapata azt a feladatot vállalta magára, hogy minél több tanulmányt gyűjtsön össze erről a témáról.
– Minden egyes tanulmány betekintést engedett abba, hogy mi teszi az embereket egyedivé – mondta a tudós a Big Think magazinnak. De többet akart, egy „panorámaképet” arról, hogyan áll öszsze minden, ami egy személyt egyedivé tesz. 14 éven át dolgoztak rajta és nemrég publikálták az eredményeket: 79 személyiségjegyet, 97 kognitív képességet tártak fel több mint 50 ország 1300 tanulmánya adatainak segítségével, amelyben több mint 2 millió résztvevő szerepelt.
Személyiségek és összefüggések
Az American Psychological Association (APA) szerint az intelligencia az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen. Két területre osztható: egyrészt a megszerzett tudás, más néven „befektetett készség”, azaz az életünk során elsajátított konkrét ismeretek. A be nem fektetett tudás pedig minden más kognitív képességet takar.
A tanulmány szerint a Big Five, azaz az öt nagy személyiségtípusból a nyitottság, azaz az új ötletek és tapasztalatok befogadására való hajlandóság valójában az egyetlen személyiségjegy, amelyről kimutatták, hogy az intelligenciához kapcsolódik. A lelkiismeretesség, vagyis a magas szintű önszabályozás és a rendre való hajlam pozitívan kapcsolódik a kognitív képességekhez. Az extraverzió kapcsán nem találtak szignifikáns kapcsolatot a szociális érzékenység és az intelligencia között. A neuroticizmusnál a magasabb pontszámok alacsonyabb intelligenciát mutattak. Aligha meglepő, hiszen az állandó pesszimisták gondolkodása néha beszűkültebb. Az eredmények szerint az engedelmesség és az együttműködési hajlandóság volt a legalacsonyabb kapcsolatban az intelligenciával. Ezzel szemben az együttérzés mérsékelten erős jelzője a mentális képességeknek.
Mit árulnak el az eredmények?
Röviden összefoglalva, az a személy, aki különösen kellemes, nem feltétlenül intelligens.
– Kényelmes az embereket alapvető típusokba sorolni – magyarázza Deniz Ones, aki részt vett a kutatásban. – De ha a személyiség sok-sok árnyalatát beépítjük az „egyenletbe”, akkor látjuk meg a fontos tulajdonságok konstellációját, amelyek egyedivé tesznek valakit. A sztereotípiákat tekintve világossá válik: gyakran ostobaságról van szó. A hangulatos, érzéketlen zseni – a filmek és sorozatok népszerű szereplője – intelligenciájában alulmúlja a boldog, elkötelezett és együttérző embert a való életben. A „kedves”, akit gyakran kinevetnek és félreértenek, naivnak gondolnak, sokkal intelligensebb
lehet, mint azt a sztereotípia sugallja. Az egyik megállapítás, hogy az empatikus, boldog és nyitott emberek általában intelligensebbek – mondja Ones, aki hozzátette: ennél többről van szó. – Azt akarjuk, hogy az emberek jobban megértsék önmagukat, hogy megtalálják az optimális állást, barátokat, várost, partnert, és minden mást, ami fontos számukra.