Hogyan válasszunk vetőmagot a kertbe?
Kíméljük meg magunkat a kudarctól. Ha ugyanis az előző évi, jól bevált saját, felmagzott zöldségeinket vetjük újra, csalódhatunk. Akkor lehetünk biztosak a magok csíraképességében, ha teszünk egy próbát. Erre se idő, se hely nincs, és az előcsíráztatás nem jelzi a kívánt fajtát sem. Biztonságosan csak a vetőmag-kereskedésben vásárolhatunk! Ha maradt tasakos mag az előző évből, annak is ellenőrizzük a lejárati idejét, mielőtt elvetjük.
Gyakran ismétlődő kérdés, hogy a biogazdálkodásban használhatók-e az F1 és az F2 jelzésű hibrid magok. Bár ezek drágábbak, de megbízhatóan jobban és többet teremnek, ellenállóbbak a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. A hibridek jól szelektált, mesterségesen beporzott zöldségek, így mindig csak az első évben garantálják a fajtára jellemző tulajdonságokat. Magot fogni a hibridekről nem érdemes, mert elfajzanak!
Ügyeljünk arra, hogy a magok csávázatlanok (nem fémzároltak) és GMO-mentesek legyenek. Hazánkban génmanipulált vetőmagok (hivatalosan) nincsenek forgalomban, ám külföldről származhatnak. A zöldségek közül a multiknál előfordulhat génpiszkált paradicsom (lila), burgonya, cukkini és brokkoli, de van már rizs, lucerna és földimogyoró is.
Ami még biztonságos, az a bio vagy öko védjeggyel ellátott vetőmag. Ezek egyben csávázatlanok is. Házilag mi is csávázhatunk lehűtött fekete teával a csírabetegség ellen. Kamillavirágvagy zsurlófűteával pedig a gombabetegségek ellen védjük a vetőmagot. Vetéshez használjunk kenhető tapétaragasztót, ami védi a magokat a földben. Készítsünk papírcsíkokból, tapétaragasztóval, vetőszalagokat, amelyeket a vetőágyba helyezve, már a palántatövek közötti távolságot is előre szabályozhatjuk.