Megcsúszik, elesik, eltörik: gyakran csak így derül ki a csontritkulás
A csontritkulás igazán alattomos kór, mivel hosszú idő alatt alakul ki, és szinte teljesen tünetmentes. 10-20 éve jelen lehet, mire a betegséget diagnosztizálják. Leggyakrabban egy csonttörés miatt.
Az esetek zömében egy csuklótörés miatt, ami nem véletlen. Amikor valaki elesik, önkéntelenül is kitámaszt a kezével. Ilyenkor jobb esetben elegendő begipszelni a csuklót, súlyosabb esetben az elmozdult csontokat a helyükre kell tenni, és az is előfordul, hogy csak műtéttel tudják az eredeti anatómiai helyzetet helyrehozni.
A csontritkulás nem más, mint a csontmegújulás egyensúlyának felborulása. Ahogy minden más szervünk sejtjei, úgy a csontsejtek is folyamatosan megújulnak. Idősebb korban azonban a csontfelépülés és lebomlás egyensúlya eltolódik a csontvesztés irányába. A csontfaló sejtek száma elkezdi felülmúlni a csontképző sejtekét. A csont tömege csökken, szerkezete kisebb-nagyobb mértékben törékennyé válik.
Háromból egy nő és ötből egy férfi oszteoporózisos lesz az élete folyamán – ennyivel gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
Az elsődleges csontritkulás két leggyakoribb előfordulási formája az életkorral járó (változókori vagy postmenopauzális) és az időskori (szenilis) csontritkulás.
Másodlagos csontritkulásként határozzák meg az összes eset kisebb hányadába tartozó, az egyéb betegségek kísérő tüneteként, avagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása következtében fellépő csontritkulást.
NÉPBETEGSÉG
Az oszteoporózis előfordulásának gyakorisága az életkorral nő, ezért a társadalom elöregedése következtében a csontritkulás ma már népbetegségnek számít. Nálunk kb. 800-900 ezren szenvednek a betegségben, nagy részük azonban nem is tud róla, a betegek legfeljebb 15-20 százaléka áll valamilyen orvosi kezelés vagy gondozás alatt.
Azok a férfiak és nők, akik már a 20-as éveikben őszülni kezdenek és 40 éves korukra már 50 százalékban megőszültek, hajlamosabbak oszteoporózisra.
Mivel a betegség gyakran már csak előrehaladott állapotában hívja fel magára a figyelmet (háti/deréktáji fájdalmak, végtagtörések), nagyon fontos szerepe van a szűrésnek, amely egyáltalán nem kellemetlen. A csontsűrűségmérő DEXA-vizsgálaton néhány speciális röntgenfelvétel alapján döntik el a kérdést. A mérés helye elsősorban az ágyéki gerinc, a csípőtájék. A vizsgálat mindössze öt-tíz perc, levetkőzni sem szükséges hozzá.
Az államilag finanszírozott vizsgálathoz szakorvosi beutaló szükséges. Reumatológus, belgyógyász, gasztroenterológus, endokrinológus, traumatológus, ortopédus, nőgyógyász, onkológus adhat beutalót amennyiben a vizsgálat indokolt. Különösebb ok nélkül beutalhatók a 65 éven felüliek, vagy oszteoporózis családi halmozódása esetén, esetleg bizonyos betegségek megléte, gyanús törés(ek) stb. miatt.
KOCKÁZATOS
Leginkább az életkor valószínűsítheti a nagyobb kockázatot. 35 év felett általában már elindul a csontvesztés folyamata, ami aztán nőknél, a menopauza idején felgyorsul. Amikor a csontképzést is serkentő nemi hormon, az ösztrogén szintje leesik. A petefészek és/vagy méheltávolítás után szintén várható a csontritkulás megjelenése, hiszen a beavatko