Szelepnek használta a hatalom az István, a királyt
►Megakadályozni nem tudták a sikerét, hát megpróbálták saját javukra fordítani
Az István, a király rockopera legendás sorait, dalait az 1983-as bemutató óta eltelt több mint negyven évben sok mindenre használták már. Most kiderült, a rendszerváltás előtt például arra, hogy kordában tartsák a fiatalokat. Erre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának oldalára felkerült jelentésből derült fény: azért vetítették az István, a király filmváltozatát a külvárosi moziban is, hogy az ott élők ne induljanak el a belvárosba 1984. március 15-én.
„A Művelődési Minisztériumtól utasítást kapott, hogy a február 15-i ősbemutató után március 15-ig országos viszonylatban a filmszínházak műsorára kell tűzni az István, a király című rockoperát. A fővárosban a Corvin filmszínház február 23-tól délután három előadásban vetíti. Március 15-én délelőtt a Vörös Csillag, délután a Corvin, valamint valamelyik peremkerületi filmszínház vetíti. Ezt azért szervezte így, hogy a peremkerületből a belvárosba ne jöjjenek be az emberek” – áll egy 1984. február 21-én kelt és Horváth Zoltán rendőrszázados által aláírt jelentésben, amelyet a BRFK Állambiztonsági Szervezetének Értékelő és Tájékoztató Alosztálya készített. A legendás mű egyik szerzője, Szörényi Levente nem lepődött meg a terven.
– Nem tudtam erről, de el tudom képzelni. Az akkori hatalom azért tartotta fontosnak az István, a király bemutatóját, hogy ezzel is a rendszert erősítse, azt a baromságot találták ugyanis ki, hogy a darabban Kádár Szent István, és Nagy Imre Koppány. Tudom, hogy ez sarkosan hangzik, de azóta kiderült, hogy tényleg így gondolkodtak – árulta el a zeneszerző, aki azt is elmesélte, a bemutató után az egyik előadáson őt is be akarták húzni a csőbe, tesztelték, vajon mi a valós politikai véleménye.
– Az előbb említett gondolatmenetet ismerve egyáltalán nem csodálkozom, hogy ilyen ötlettel álltak elő. Egyébként a bemutató utáni előadások egyike alatt Barabás János elvtárs (akkor a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője – a szerk.) arról faggatott, mi a véleményem arról, hogy a közönség érezhetően Koppánnyal rokonszenvez. Nem hagytam magam behúzni a csőbe, annyit mondtam: De János, nem hallod, hogy Vikidál Gyula milyen jól énekel? – mesélte nevetve Szörényi Levente.
Ha a hatalom utólag meg is próbálta a maga javára felhasználni, az István királyt alakító Pelsőczy László szerint a történelmi musical nem a Kádárrendszer politikai céljait szolgálta.
– Az István, a király egy szög volt a Kádár-rendszer koporsójában. Ezt mi, előadók már az első pillanattól éreztük. Hogy egy esetleges tüntetés miatt tűzték műsorra a mozik, arról nincs tudomásom, ez igazából nem volt téma a bemutató idején – mondta Pelsőczy László. – Az viszont tény, hogy a darab egy évvel korábbi bemutatásakor, 1983-ban az elvtársak a nyári szabadságukat töltötték, itt-ott pihengettek, és ezt kihasználva Nemeskürty tanár úr vezetésével ellepték a bemutató plakátjai az országot. Onnantól már nem mondhatta egyik politikus sem, hogy elvtársak, ez nem kerülhet műsorra. Aztán Aczél György, a kultúra mindenhatója később Szegeden megnézte a darabot, hogy mit gondolt róla, nem derült ki.