Vizsgálat, amivel korán kimutatható a daganatra való hajlam
A szűrővizsgálat a nagy kockázatot jelentő elváltozások esélyét vizsgálja a gének alapján
Évente hazánkban több mint 70 ezer új rákos megbetegedést regisztrálnak, és 16-17 ezer ember halála vezethető vissza a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre – írja az Egészségkalauz.hu.
Meghatározó génállomány
A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, amelyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban ezeket a kockázatokat ki lehet szűrni, nem kell megvárni a betegség kialakulását.
Hazánkban évente mintegy 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7-10%-a érintett általa, elsősorban a 40 év fölötti korosztályok. Az emlőrák, ugyanúgy, mint minden ráktípus, genetikailag is öröklődhet. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak örökletes lehet, hanem az idő múlásával is kialakulhat környezeti vagy más károsító hatásokra, akár véletlenszerűen is. A BRCAmutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli.
Prosztatarák és petefészekrák
A prosztatarák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4 ezer, jellemzően 50 éves kor feletti új beteget regisztrálnak, és mintegy 1300 férfi halálát okozza.
Kialakulhat genetikai vagy hormonális okok miatt, de életmódbeli tényezők is kiválthatják. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfi rokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett felmenő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet.
Szintén sokaknál állapítanak meg petefészekrákot, évente 1300-1500 az új beteg. Ez a nőknél a 6. leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Az idősebb korosztályban gyakoribb a betegség kialakulása, mint a fiatalabbaknál; átlagosan a 60. életév környékén jellemző a megjelenése. A betegséget kiváltó okok többnyire ismeretlenek, de az esetek 5-10%-ában a petefészekrák kialakulása genetikai változásokra vezethető vissza (az ún. BRCA gén mutációira). Amennyiben a családban már előfordult mellrák vagy végbélrák, még az említett génhiba nélkül is nagyobb az esélye a betegség létrejöttének.
Veszedelmes, nehezen kezelhető
A hasnyálmirigyrák a mai napig a legtitokzatosabb és legfélelmetesebb rákfajta, aminek gyógyítása szinte lehetetlennek tűnik. Hasnyálmirigyrákban hunyt el Esterházy Péter, Steve Jobs és Patrick Swayze is. A legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel a hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, de a megbetegedések 10-15%-ánál bizonyítható a családi halmozódás.
A rákbetegségeknél kulcsfontosságú, hogy minél előbb történjen a felismerés és a diagnózis, mert akkor sokkal nagyobb az esély akár a teljes gyógyulásra is. De az önvizsgálaton és a rákszűrésen túl vannak más korszerű eszközök is, amivel segíthetjük a korai felismerést.
Fiataloknál is elvégezhető
Mindenki számára elérhető a genetikai szűrővizsgálat, a Proaktív teszt, amellyel már az egészséges fiatal embereknél is meg lehet állapítani, hogy hajlamosak-e bizonyos betegségekre. Ez a szűrővizsgálat a rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő betegségekre hajlamosító géneket vizsgálja.
Ha a genetikai teszt kimutatja, hogy mely tumorbetegségekkel kapcsolatban nagyobb a kockázat, akkor életmódbeli változtatásokkal, gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel késleltethetővé, de akár megelőzhetővé is válhat a betegség kialakulása. Azoknak, akiknek családjában halmozottan fordultak elő daganatos megbetegedések, ez a teszt különösen nagy segítség lehet egészségük megőrzésében.