2004-ben szerelt le az utolsó
Háborús időket élünk, itthon sem tartana sokáig visszaállítani a hadkötelezettséget
Viszszatérhet hozzánk is a sorkatonai szolgálat? Horvátországban bejelentették, hogy új formában, de bevezetik a sorkötelességet és a szomszédos Szerbiában is erősen gondolkodnak rajta.
A horvát vezetés kötelező katonai alapképzésnek nevezi a három hónapos programot. Négy központot és laktanyát jelöltek erre a célra, összesen 650 oktató képezi ki a hadköteleseket. Alekszandar Vucsics szerb államfő nemrég ugyancsak kijelentette, hogy a vezérkar és a védelmi miniszter meggyőző érvei szerint vissza kell állítani a kötelező katonai szolgálatot Szerbiában. A kormány mérlegeli a katonai vezetéssel a kérdéseket, és ha támogató döntés születik, beterjesztik a törvényhozásnak.
2-3 hét alatt beindulhatna
Idehaza a sorkötelesség helyett egyelőre a toborzásra fekteti a hangsúlyt a honvédelmi tárca, de ha ezen múlna, akkor nem tartana sokáig visszaállítani a kötelező katonáskodást.
– Rendkívüli helyzetben egy kormányrendelettel megoldható lenne a dolog. Számos egykori laktanya már az enyészeté lett, de biztos, hogy megteremthető lenne a kiképzéshez szükséges infrastruktúra. Mégpedig akár néhány héten belül – vélekedik Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, biztonságpolitikai szakértő. – Egyelőre a magyar hadsereghez a beígért modern harctechnikai eszközök közül nagyon kevés érkezett meg. Ha valamilyen támadásra kellene reagálnunk, a haderő arra alkalmas, hogy a NATO egységeivel közösen szálljon szembe idegen hatalommal.
Mennyit ér egy sorkatona?
A szakértő szerint a sorkatonáknak valójában szinte semmilyen befolyásuk nincs az ütközetek kimenetelére, mára ez a szerep teljességgel elavult. A modern fegyverek, haditechnikai eszközök működtetéséhez alaposan képzett, tapasztalt katonák kellenek.
A Magyar Honvédség létszáma nem publikus adat, általában a szervezeti egységek méretéből lehet rá következtetni. A Global Firepower Index a legutóbbi összeállításában 23 ezer főre becsülte a teljes létszámot, amit kiegészít a 10 és 20 ezer fő közötti tartalékos állomány. Az értékelés szerint az átrendeződésnek köszönhetően folyamatosan nő az állományon belül a harcoló alakulatok aránya és csökken a köztisztviselőké és közalkalmazottaké. A Blikk megkérdezte a honvédelmi tárcát a sorkatonaság visszaállításának lehetőségével kapcsolatban, válaszukban azt írták, hogy a kötelező sorkatonaság visszavezetése nincs tervben és nem cél. A hivatásos és tartalékos katonákból álló Magyar Honvédség erősítésén dolgoznak.
Ma így toboroz a Magyar Honvédség
Kiszámítható életpálya, versenyképes jövedelem, ami mindig időben megérkezik – ezekkel próbálja csábítóvá tenni a Magyar Honvédség a katonai szolgálatot toborzókampányában.
„Amit nálunk tanulsz, örökre a tiéd marad: tartást, nyugalmat, erőt meríthetsz belőle. Erre az erőre pedig minden
Az általános hadkötelezettséget Magyarországon 1868ban vezették be. A hadkötelezettség 21 éves kortól kezdődött, ezt 1939-ben leszállították 18 évre. Az elmúlt közel 50 évben többször is változott a szolgálat időtartama. 1975-ben például 73 600 fő vonult be 24 hónapos szolgálatra. 1977-ben érkeztek az első katonák, akik 18 hónapot töltöttek a hadseregben, ebben az évben 71 ezren voltak. Nagyjából évente enynyi fiatallal számoltak 1990ig, vagyis a rendszerváltásig, amikor 12 hónapra rövidült a szolgálat. Ettől kezdve évente 5-8 ezer fővel csökkent a behívott katonák száma. 1997-ben már csak alig 30 ezren öltöttek egyenruhát, a szolgálati idő 9 hónap volt. Az utolsó sorkatona 2004 novemberében szerelt le.
magyar ember támaszkodhat” – méltatják a katonaságot az iranyasereg.hu oldalon, ahol egy rövidke űrlappal már lehet is jelentkezni bakának.
A kampány körülbelül egy évvel ezelőtt indult, a toborzók civil rendezvényeken, nyílt napokon is népszerűsítették a
Trencsényi Krisztián szerint a mai fiatalok túl nyámnyilák, ideje lenne szert tenniük egy kis férfiasságra a hadseregben.
– Én is voltam annak idején sorköteles, sok mindent tanultam a seregben, nem bánom egyáltalán. honvédséget, de a közösségi oldalakról és a tévéreklámokból is szóltak a hivatásra vágyókhoz. Az elmúlt egy évben mintegy 16 ezren töltötték ki a jelentkezési lapot, a toborzók 42 ezer telefonhívást fogadtak és tavaly decemberig több mint 4000 fővel nőtt a katonaság létszáma. A legtöbben nyáron és kora ősszel jelentkeztek, augusztus-szeptemberben 1500an csatlakoztak a sereghez.
Rabó felett már eljárt az idő
Szerednyey Béla az Angyalbőrben című sorozatban játszotta a keménykedő katona, Rabó szerepét. Nemcsak a képernyőn, de a való életben is betekinthetett a katonaéletbe, hiszen ő még két éven át volt baka.
– Az akkor csak arra volt jó, hogy elvegye azt a két évet az ember életéből. Egy tényleges, akár féléves kiképzés viszont hasznos is lehetne, megtanítaná a fiatalokat a fegyelemre, a rendre. Én 25 éves koromban kerültem a seregbe a színházból, jóval idősebb voltam a többieknél.
– Másfél évet húztam le annak idején sorkötelesként, nem sok értelme volt, ellenben egy csomó időt elvettek az életemből és sok bosszúságot okoztak az ott történtek. Ezért én nem hoznám vissza a sorkötelezettséget, legalábbis korábbi formájában semmiképp – vélekedett Winkler András.
Vegyes érzésekről beszélt Tóth Kriszta, mint mondja, nem szeretné elveszíteni a kisfiát, ha majd eléri a felnőttkort, ugyanakkor nem lenne baj, ha tanulna egy kis férfias fegyelmet, rendet és szolgálhatná a hazáját.
Emlékszem, hogy felnéztek rám az akkori 1819 éves fiúk, mert én már össze tudtam hajtani az ingeimet, ha nem volt meleg víz, akkor hidegben zuhanyoztam. Erre jó lenne egy rövid szolgálat – morfondírozott a színész.