4 gyakori tévhit a gyermektartásról
►Összeállításunkban családjogi ügyvéd tisztázza a félreértéseket
A gyerektartás összegének megállapítása könnyen vitás helyzetet teremthet a válás során a szülők között. Annál is inkább, mivel a díj nagyságával, vagy például az utólagos módosítás lehetőségével kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban. Az alábbiakban dr. Bagi
Éva, az RSM családjogi ügyvédje segít a leggyakoribbak eloszlatásában.
A jövedelemhez igazodik
Elterjedt tévhit, hogy a gyermektartásdíj egyértelműen a fizetésre kötelezett jövedelméhez igazodik. Igaz, a vonatkozó jogszabály szerint gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell megállapítani. Ugyanakkor az összeg meghatározásánál a gyermek indokolt szükségleteit kell elsődlegesen figyelembe venni.
Ezt nem lehet leszűkíteni az
alapköltségekre (lakhatás, élelmezés, ruházkodás). A szülők megállapodásának hiányában a bíróság vizsgálhatja, hogy egy gyermek magas színvonalú tartásának költségei – mint például a magánóvoda, magániskola, különórák, sportfoglalkozás, márkás ruhák, kulturális kiadások – luxusnak, avagy indokolt szükségletnek minősülnek-e. A bíróság figyelembe veszi a gyermek válás előtti és utáni időszakban kialakult életkörülményeit is.
A válás tehát önmagában nem ok arra, hogy a gyermek magániskolából államiba kerüljön, mivel a tartásra kötelezett szülő már nem találja fontosnak az iskoláztatását.
Aki sokat keres, sokat fizet
A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő magas összegű jövedelme nem feltétlenül alapozza meg a magas összegű tartásdíjat, mivel ebben az esetben is a gyermek korának megfelelő, indokolt szükségleteiből kell kiindulni.
A fizetésre kötelezett szülő kiugróan magas, illetve magyarországi átlagkeresetet meghaladó jövedelme valóban a gyermek magasabb színvonalú tartását alapozhatja meg, azonban nem jelenti automatikusan a gyermek szükségleteivel arányban nem álló mértékű tartás megállapíthatóságát.
Lehet spórolni a tartásdíjon
Sokakban még mindig az a téves feltevés él, miszerint alacsony összegű bejelentett jövedelem esetén a bíróság alacsony összegben fogja megállapítani a tartásdíjat. A bíróság viszont a gyermektartás alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a felek vagyoni viszonyait és életkörülményeit is vizsgálja, amelyből megalapozott következtetés vonható le a tényleges jövedelmi viszonyokra. Ilyen például, ha egy – adott esetben több – gazdasági társaság tulajdonosa minimális bejelentett jövedelemmel rendelkezik.
A bíróság a kötelezett vagyoni körülményei, életvezetése és kiadásai mérlegelésével határozza meg a teljesítőképességét, ahol figyelembe veszi azt is, hogy a gazdasági társaság tulajdonosaként a társaság gazdálkodását érintő döntéseket ő hozza, határozza meg a nyereség felhasználását, valamint saját jövedelmét.
A bíróságnak lehetősége van arra is, hogy a munkaügyi központ megkeresése által határozza meg a tartásra kötelezett szülő iskolai végzettsége, képzettségéhez igazodó „elvárható jövedelmét”.
Az összeg nem változtatható
Gyakori tévhit, hogy a gyermektartásdíj nem változtatható meg. A szülők megállapodásán, a bíróság ítéletén alapuló tartásdíj is módosítható – emelhető vagy csökkenthető. Ám csak a körülmények olyan lényeges megváltozása adhat erre okot, amely által a tartás változatlan teljesítése akár a gyermek, akár a szülő lényeges jogi érdekét sérti.
1. A gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása. Például egy óvodás korú gyermek esetén megállapított gyermektartásdíj már közel sem biztos, hogy a gyermek iskolás éveire is elegendő lesz, hiszen a gyermektartásdíj megállapításának időpontjában még nem voltak pluszköltséggel járó iskolai vagy iskolán kívüli kiadások, mint magánórák, sportfoglalkozások vagy akár nyári táborok költségei.
2. A szülő élethelyzetének változása. Például munkahely elvesztése, megváltozása, jövedelemkiesés felvetheti a tartásdíj csökkentését. Ezen változások viszont nem eredményezik automatikusan a tartásdíj leszállítását, igazolnia kell ugyanis a szülőnek, hogy a korábban megállapított tartásdíj változatlan teljesítése számára lényeges sérelmet jelent.