Neked is van kedvenc számod?
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb embernek van kedvenc száma, sőt sokan vagyunk olyanok, akiknek mindez egy számukra fontos életesemény dátumából származik. Lehet ez a születésünk-, vagy gyermekünk születésének éve, esetleg napja, a házasságkötés dátuma, de akár egy vizsga időpontja is. Olyan jelenős napok, amik miatt ragaszkodunk az adott számhoz. Az általános vélekedés szerint a számunkra fontos számok bármikor szerencsét hozhatnak, és egy kis szerencsének ki ne örülne.
Magyarországon az 1956-os forradalom leverését követően, vélhetően „hangulatjavító” intézkedésként arról döntöttek az akkori vezetők, hogy lottójátékot vezetnek be, amelynek bevételeit a hazai lakásépítés támogatására fordítják majd. Rákövetkező év március 7-én, 67 évvel ezelőtt megérkezett Ötöslottó. Az első telitalálatos szelvényre 6 hetet kellett várni. A 850 000 forintos álomnyeremény nyertese egy 66 éves, négy gyermekes özvegyasszony volt, aki egy máig tartó hagyományt indított el azzal, hogy a saját és 4 gyermeke korát játszotta meg az Ötöslottón.
Az Ötöslottó 67 éve alatt számtalan hihetetlennek tűnő nyertes történet született. Bár már 1959-ben előfordult, hogy a telitalálatos számokat ketten is jól tippelték meg, 1960-ban azonban már három szelvény osztozhatott a jackpoton, de a főnyereményt csak 2 nyertes között kellett megosztani, az egyik nyertes ugyanis kétszer is megjátszotta ugyanazokat a telitalálatot érő számokat, így a jackpot kétharmadát zsebelhette be. De nem csak a jackpot hozhatott milliókat a konyhára, 1963-ban egy villanyszerelő 101 szelvénnyel játszott, melyek közül mind nyert, így a 11 darab négytalálatos, a 60 darab háromtalálatos és a 30 darab kéttalálatos összesen 1millió 65 ezer forintot jelentett a merész játékosnak. Az egy sorsolásra jutó jackpotok számát 1990-ben döntötték meg, akkor összesen 13 telitalálatos született. Az eset különlegessége, hogy a 13 nyertes szelvényből tíznek ugyanaz volt a tulajdonosa.
Az egymilliós, akkor csillagászatinak számító összeget 1959-ben lépte át az Ötöslottó, kétmilliós nyereménykifizetésre 1964-ben került sor, az ötmilliós álomhatárt pedig 1986ban érte el a játék. Az hétszámjegyű, tízmilliós kifizetésre 1989-ig kellett várni.
A főnyereményen kívül azonban a szemkápráztató tárgynyeremények is lázban tartották az országot, hiszen a heti számsorsolásokat havonta tárgynyeremény-sorsolás is követte. A tárgynyeremény sorsológömbjét legelőször 1957. április 5-én pörgették meg, amely több mint hétmillió szelvényt tartalmazott. A tárgynyeremények között zongora, étkészlet, zeneszekrény vagy éppen személygépkocsi is megtalálható volt. Az első különsorsolás főnyereményéért, egy
Wartburg
311-es gépkocsiért tolongtak az emberek, így igazi meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a legelső autót egy 13 éves kunszentmártoni fiú nyerte, aki később egyébként autószerelő lett.
1957-től egészen a hetvenes évek közepéig a tárgynyeremény-sorsolás legértékesebb tételei az ingatlanok voltak. Az első Lottóház a budapesti Margit körúton épült, a társasház minden lakásába lottónyertesek költöztek. A hatvanas évek során tucatjával épültek meg a vidéki lottóházak, Sike Konkoly Ferenc 1958. 47. hetében nyert egy „bárhol felépíthető” családi házat, melynek kulcsait 1960-ban vehette át. Ebben az időszakban 505 lakás, 224 családi ház és üdülő talált gazdára az Ötöslottó játékosai között, akik 3 forint 30 filléres szelvényükkel lettek az öröklakások tulajdonosai. A számhúzásokat abban az időben hétről hétre óriási tömeg követte figyelemmel. Megteltek a kultúrházak és a szabadtéri színpadok lelátói, teltházas volt a mozi és a strand is. A lottósorsolás minden héten költözött, 1957. júliusában például a Kossuth sétahajó fedélzetén húzták ki a nyerőszámokat. Az Ötöslottó 100. sorsolását 1959. január 30-án pedig a Corvin moziban tartották. A 9–kor kezdődő eseményre gyülekező tömeg már 7-kor megtöltötte a környező utcákat, és olyan is volt, aki a tetőre felmászva, a kéményen keresztül próbált bejutni a számhúzásra. Őket a rendőrök tessékelték le.
Az első televíziós lottósorsolásra egészen 1962-ig kellett várni, március 9-én az Ötöslottó ötödik születésnapját élőben követhette az, aki akkor már rendelkezett tv készülékkel. A második élő televíziós közvetítésre egészen 1965-ig kellett várni, abban az évben még háromszor, 1967-ben pedig már hétszer követhették figyelemmel a játékosok a nyerőszámokat a képernyő előtt ülve. Akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a lottósorsolásokat hétről hétre élőben követhessék, vagy akár az is, hogy a nézők azonnal megtudhassák, születette telitalálatos az adott héten. Az Ötöslottó hajnalán több ezren dolgoztak a lottószelvények kiértékelésén. Míg az első sorsoláson másfél millió szelvény vett részt, addig a ’70es
években már hetente átlagosan 7-8 millió szelvényt értékesítettek, de volt olyan hét is, amikor az eladott alapjátékok száma elérte a 12,9 millió darabot. Ezt a rekordot 1986-ban döntötték meg, amikor a 9. játékhéten 13,4 millió alapjátékot küldtek játékba a szerencsevadászok. Az Ötöslottó 65 éves története alatt a legtöbb szelvényt 1990. 21. játékhetén értékesítették, azon a héten 21 millió 148 ezer 405 alapjáték szállt versenybe a főnyereményért.
1963-ban adták át Miskolcon azt a kiértékelő központot, ahol nyolcszáz nyugdíjas és háziasszony kapott munkát, mint lottószelvény kiértékelő. Egy fő 7-8 óra alatt átlagosan 22 ezer szelvényt vizsgált meg. A korábban az OTP keretei között működő Sportfogadási és Lottó Igazgatóságból 1991. január 1-jén jött létre a Szerencsejáték Rt., amely jogutódként folytatta a szerencsejáték-szervezést. Az újonnan megalakult állami tulajdonban lévő társaság azonnal fejlesztésbe kezdett és pályázatot írt ki az értékesítés és kiértékelés gépesítésére, melynek köszönhetően 1993. novemberében kezdetét vette a lottójátékok digitalizációja. 19 évvel később, az Ötöslottó 65. születésnapján már nem csak arra volt lehetőség, hogy a világ bármely pontjáról feladhassuk kedvenc számainkat vagy éppen arra, hogy a sorsolást követően pillanatokon belül kiderülhessen, elvitték-e főnyereményt, hanem arra is, hogy a nyereményről akkor is értesülhessünk, ha nem követtük figyelemmel a számhúzást.
Az Ötöslottót bevezetését követően az újabb számsorsjáték indulásáig mintegy 30 évet kellett várni, 1988 októberében a Hatoslottóval gazdagodott a hazai játékkínálat, amely már az első sorsoláson csúcsot állított fel a 10 millió játékba küldött szelvénnyel. Hatoslottó játék történetének legnagyobb nyereményeit 2008-ban, 2017ben és 2019-ben vitték el. 2017 áprilisában egy játékos több mint 1,5 milliárd forinttal gazdagodott. A 2019. december 15-i sorsolás nyertesei a Hatoslottó történetének második legnagyobb, 2,103 milliárd forintos nyereményét vihették haza, fejenként több mint 1 milliárd forinttal gazdagodtak. Minden idők eddigi legnagyobb Hatoslottó főnyereményét, 2,9 milliárd forintot 2008 szeptemberében nyerte meg egy mázlista.
A XX. század vége felé - a változó játékosigények miatt - a számsorsjátékok és a gyorsjátékok hazai palettája számottevően átalakult. A lottót kedvelő szerencsejátékosok a heti egy sorsolás helyett immár gyakoribb sikerélményt igényeltek a világ minden táján, így hazánkban is. Ezért 1993-ban az Ötöslottó mellett heti rendszerességűvé vált a Hatoslottó, majd a kínálatban megjelent a Joker játék is. 1996-ban megérkezett a Kenó, 1999ben pedig a Skandináv lottó is. Ekkor már a játékosok átlagosan mintegy kétnaponta – szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap – is részt vehettek valamilyen lottósorsoláson.
2005. november 25-én tartották a gyorskenó típusú, Puttó nevű számsorsjáték első sorsolását. A nyerőszámokat ebben a játékban 5 percenként húzzák, kifejezetten a mozgalmasabb játékokat szerető játékosoknak kínálva ezzel új lehetőséget. 2014. október 14-én egy több európai országban is játszott számsorsjáték, az Eurojackpot is elérhetővé vált Magyarországon. Az Eurojackpothoz fűződik minden idők legnagyobb összegű magyarországi lottófőnyereménye, bruttó 41 milliárd forint.
A teljes lakosság körében azonban továbbra is a több mint 67 éves Ötöslottó a legkedveltebb és legismertebb játék. A játékosok leginkább azért választják ezt a játékformát, mert ezzel együtt nőttek fel, családi hagyományként tekintenek rá. Gyakran előfordul az is, hogy a számsorsjátékon megjátszott számok generációkon keresztül öröklődnek.
A játékosok egy része szívesen ikszeli be a gyermekének születési dátumát a lottón, de népszerű a 13-as szám is, amelynek szerencsebefolyásoló szerepet tulajdonítanak.
Valószínűleg élete legfontosabb dátumának fogja tartani a 2024.02.24ét az a játékos, aki minden idők legnagyobb lottónyereményét vitte haza, vagyis 6,5 milliárd forinttal lett gazdagabb.