Imádott párja halálát
Az Újpest ezüstcipős futballistája tíz éve kapott infarktust az autójában már nem bírta elviselni a beteg szíve
Talán már a 60. születésnapjára készült. Fekete László, az Újpest focistája azon a reggelen autóba ült, s elindult a végzet felé. Túl volt már súlyos szívműtéten, de ő élni akart. Elfújni azt a 60 szál gyertyát, koccintani a szeretteivel. De hiába várta az áprilist, március 4-én a gépkocsiban lett rosszul, Vecsés környékén. Annyi ereje még volt, hogy az út szélére kormányozza az autót. Ott találták meg a kormányra borulva, élettelenül. Tíz esztendeje.
Ki ez a fiú? Az Újpest-szurkolók kérdezgették, hogy ki lehet az a fekete hajú srác ott, 10-es mezben. A Megyeri úti stadionban 30 ezren várták a csodát, hogy a Dózsa a lisszaboni 1-1 után továbbjut a BEK harmadik fordulójába a portugál Benfica ellen. A csatársorban Fazekas László és Bene Ferenc mellett helyet kapott a 19 esztendős Fekete is. Már-már mesebeli bemutatkozás volt, az Újpest 2-0-ra nyert, az addig ismeretlen csatárt, Feketét attól kezdve Golyónak becézték, mert gyors volt és megállíthatatlan. Másnap azt írta az egyik újság: a két 10-es közötti különbség döntött a meccsen – az ellenfélnél ugyanis egy bizonyos Eusébio játszott ebben a mezben.
– Nem felejtem el azt a napot. Tóth Andris, apu egykori csapattársa, barátja hívott – emlékezett a legenda fia, ifjabb Fekete László. – Halkan beszélt, nem is igazán fogtam fel mindazt, amit mondott: apád meghalt. Csak hallgattam, nem tudtam megszólalni. A lelkem mélyén próbáltam felkészülni arra, hogy bármikor bekövetkezhet a tragédia. 13 éve apám súlyos, nyolc és fél órás szívműtétje után szinte minden perc ajándék volt. Az orvosok sem tudták megmondani, hogy az örökölt érelmeszesedés, a legyengült szív menynyi időt hagy még apámnak. Kevesen tudják, de már 1989ben kiderült, hogy gond van az egészségével. Megkatéterezték a szívét 35 évesen. Úgy volt vele, mint egy múló fogfájással: majd jobb lesz. S eltolta magától az egészet. Még focizott is utána, de 2001-ben nagyon rosszul lett. Kiderült, hogy elkerülhetetlen a a műtét.
Két-három hetente elmegy édesapja Megyeri úti temetőben lévő sírjához. Előtte beugrik Schumann Péter egykori újpesti focistához, édesapja barátjához, aki két lábát elveszítve egy otthon lakója. Schumi, ahogy becézik, mindig a kezébe ad egy szál cigit, mondván: vidd ezt el apádnak, tudod, mennyire szerette a bagót.
– Apura a legtöbben úgy emlékeznek, mint egy csupa izom, bivalyerős férfi – folytatta a fia. – Ám a halála előtti években nagyon lefogyott, árnyéka volt önmagának. Megviselte, hogy az üzleti életben sokan becsapták, korábbi sikeres húsüzeme nem ment, ráadásul a Kozma utcai börtönben működtetett büfét is elvették tőle. Anyagi
gondjai voltak, szorongatta a hitel, s álmai házát végül el kellett adnia, hogy ne menjen tönkre. De az még jobban megviselte, hogy a párja, akivel 18 évig élt együtt, rákos lett. Apám ápolta, bármit megadott volna, hogy meggyógyuljon, de Erzsi 47 évesen meghalt. Apám egyedül maradt, és valósággal felőrölte a fájdalom, a beteg szíve ezt már nem bírta elviselni.
A sors gonosz játéka, hogy az Újpest egykori 21-szeres válogatott, négyszeres bajnok ezüstcipős közönségkedvencének a fia ugyanazzal a betegséggel küzd, mint édesapja.
– Ez az én családi örökségem: az érelmeszesedés. A nagyapám és az apám után én is ezzel küzdök. Két éve egy barlangfürdőben infarktust kaptam, mintha három elefánt ült volna a mellkasomon. Három sztentet ültettek be, két hétig voltam kórházban, s azóta sok mindent átértékeltem. Nem hagyom el magam, amatőr szinten focizom, gyógyszert szedek, kontrollra járok. Apunak hiába könyörögtünk, hogy vizsgáltassa folyamatosan magát, már félt az orvosoktól. Én ezt nem engedhetem meg magamnak – mondta ifjabb Fekete László.