Nagyanyám volt a legelső lottónyertes!
Már csak emlék az akkoriban hatalmas vagyon, csak a híre maradt meg
Amikor megelőzünk egy kamiont az úton, még az is lehet, hogy az első magyar lottónyertes unokája ül a teherautó fülkéjében: megtaláltuk Gábort, aki annak a Ring Sándornénak az unokája, aki elvitte a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét. Valószínűleg senki nem ilyennek képzeli egy dúsgazdag özvegyasszony unokájának életét, pedig Ring Sándorné nem herdálta el a vagyont, ami 1957-ben ütötte a markát.
A Szerencsejáték Zrt. épp a napokban jelentette be, hogy új játékot indít Napi Mázli néven, a lényege, hogy kedvenc dátumunkat és egy szimbólumot lehet megjátszani rajta és naponta sorsolják ki a nyerteseket. Annak idején Ring néni is pont így gondolkozott: a 6. játékhéten játszotta meg gyermekei életévének számát: minő szerencse, pont négyen voltak, az ötödik számnak pedig saját életkorát választotta. Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Volt nagy meglepetés, amikor pont ezt az öt számot húzták ki, a főnyeremény pedig 855 ezer forint volt (az átlagkereset pedig 1442 forint) – az asszony egyébként ezzel megteremtette annak a divatját, hogy családi számokkal játszanak a lottózók. Mai értékre átszámolva 146 millió forintot érne az akkori telitalálat.
– Édesapám, Misi volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből – mesélte Gábor, aki számára ma már csak legenda a hatalmas szerencse története, hiszen a családban nem sokat vettek észre belőle.
– A nagyi ugyanis elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett.
Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk.
A lottónyertes özvegyaszszony amúgy viszonylagos szegénységben élt egészen addig, amíg a busás összeg nem ütötte markát. Már a sorsolás után egyből tudták, hogy nyertek, viszont két napon át nem találták meg a szelvényt, végül egy kabátzsebből került elő. Rájuk is fért a nyeremény, hiszen a háború végén bombatalálat érte a házukat, utána pedig társbérletbe kényszerültek. A nyeremény után Ring Sándorné azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt, és bár később próbált okosan gazdálkodni vele, a vagyon jó részét gyerekeinek adta, ők pedig elég hektikusan bántak a hirtelen jött gazdagsággal. Gábor úgy emlékszik, hogy a testvérek egy része elkezdett nagyon élni, főleg Marica: szép ruhákban jártak, mulattak, nem sajnálták a pénzt arra, hogy jól érezzék magukat.
– Ugyanakkor például édesapám bátyja, Sanyi bácsi éppen olyan szigorú volt, mint a nagymama, ők nem szórták a vagyont. Voltak is ellentétek emiatt a családban.
Gáborban egészen a nagymama 1982-es haláláig nem is nagyon tudatosult, miféle híres családba született. Aztán ott, a temetést követő halotti toron szóba kerültek a régi történetek, ő valójában akkor ébredt rá, hogy a nagymamája igazi híresség volt az 50-es években. A testvérek azóta mind meghaltak, Gábor maradt idehaza az egyetlen leszármazottja a lottónyertes özvegyasszonynak. Ő is az országutakat járja kamionosként, a többi unoka szétszóródott a világban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában élnek. Gábornak a lottózás szeretete azért megmaradt: rendszeresen játszik, fix számokkal.