Kire ütött ez a szobor?
Bud Spencert a legtöbben felismerték, bár volt, aki magyar hasonmásának, Bujtor Istvánnak nézte BUDAPEST —
Mikor vált divattá, hogy egy szobor ne is hasonlítson arra, akit ábrázol?! Nemrég botrány kerekedett abból, hogy miféle szobor formájában állítottak emléket Gábor Zsazsa magyar származású színésznőnek, szépségkirálynőnek. Az alkotás finoman szólva nem nyerte el az özvegy megrendelő, Frédéric von Anhalt tetszését: a dühös és csalódott férfi szerint az elhunyt feleségéről elkészült szobor mindenkire hasonlít, csak az egykori hollywoodi dívára nem, és nem is engedélyezte, hogy közszemlére tegyék.
Nemcsak a magyar képzőművészek munkája lehet megosztó, Madeirán Emanuel Santos szobrásznak másodszor is ki kellett faragnia Cristiano Ronaldo szobrát, mert első alkotása a focistáról köznevetség tárgya lett. Vajon mennyire állják ki a közönségpróbát az utóbbi néhány évben Budapesten kiállított szobrok? Fotókat mutattunk budapesti járókelőknek Göncz Árpád, Horn Gyula és Bud Spencer szobráról, de persze nem árultuk el, kit ábrázolnak.
A VIII. kerületi Corvin sétányon a magyarok örök kedvencének, a nagy pofonosztó
Bud Spencernek faragott másolata épp nem verekszik és nagy tál hagymás bab sincs előtte, mint filmjeiben. Mégis őt ismerték fel legtöbben a megkérdezett járókelők közül, bár volt, aki összetévesztette a magyar hangját legtöbbször kölcsönző Bujtor Istvánnal.
A játékban részt vevőknek legnehezebb dolga az Árpád híd közelében öt éve felállított Göncz Árpád-szoborral volt. Volt, aki idősebb George Bush egykori amerikai elnököt, más Lenint vélte felfedezni a néhai magyar köztársasági elnök másolatában.
Horn Gyula egykori kormányfő angyalföldi szobra is többeknek fejtörést okozott, de a többség némi töprengés után felismerte.
Nem feltétlenül baj, ha nem teljesen pontosan adja vissza a modellt a műalkotás Kelen Anna művészettörténész szerint.
– Az ókorban, a reneszánszban és később sem a valósághű ábrázolásra törekedtek a művészek, hanem a valóságnál eszményibb megjelentést kölcsönöztek a megörökített uralkodóknak és más megrendelőknek. Ezért van az, hogy a művészetben a királyok rendszerint magasak, izmosak, és a hölgyek is a korszak szépségideálját testesítették meg – adott történelmi áttekintést a szakértő a Blikk megkeresésére. – A XX. században megjelent a valóság másolása helyett az érzést, mondanivalót közvetítő művészet. És persze megmaradt az az irányzat is, amely csak emléket állít a megjelenített személyről háromdimenziós portré formájában. Ezekben a műalkotásokban nincs jelen a történetmesélés. Ide sorolható Bud Spencer, Horn Gyula és talán Göncz Árpád szobra is. A turisták körében nagyon népszerű Columbo-szobor viszont már nem, hiszen a sorozatbéli nyomozó mellett ott van hű kutyája is – vélekedett a szakértő.
Hogy mennyire lesznek maradandóak, értékesek ezek az alkotások, Kelen Anna szerint majd megítéli az utókor. Az viszont biztos, hogy ezek a közterületi szobrok a korszellemet tükrözik, hiszen a jövő korok embere láthatja majd, hogy milyen népszerű volt Columbo és Piedone figurája a mi életünkben – fűzte hozzá a művészettörténész.
Balázs Bud Spencert jól tippelte meg, de Göncz Árpádot sajnálatos módon az idősebb Bush elnöknek nézte, ami időben nagyjából stimmel, de másban nem, hiszen sem az ország, sem a beosztás nem az igazi