Két puszit ért Vágónál az 5 milliós válasz
►Papíron tízmilliót nyert, ám ebből adózás után csak hatmillió forint maradt
BUDAPEST — A Blikk korábban megtalálta a Legyen Ön is milliomos! győztesét, aki a kvízműsor történetében egyedüliként vihette haza 2006-ban a 40 milliós fődíjat. A 74 éves Cserey Gábor exkluzív részleteket árult el arról, mire költötte a pénzt és hogyan él napjainkban. Lapunknak most újabb nyertes szólalt meg az eltűnt milliomosok közül. Juhászné Hajdu Anikó élete egy szempillantás alatt megváltozott, amikor 2000-ben elsőként zsebelte be a népszerű kvízműsor akkor legnagyobbnak számító nyereményét, vagyis 10 millió forintot.
– Akkor még fiatal házasok voltunk a férjemmel, két és fél éve született a kislányunk, mindenből tartozásunk volt, a pénzből ki tudtuk fizetni a hitelt. Másodállásban egy helyi tévénél dolgoztunk, de akartunk egy saját vállalkozást indítani. Én azóta is újságíróként dolgozom, a nyereményből vettünk kamerát, technikát, egyebeket, magyarán az álmunkat valósítottuk meg belőle – mesélte Anikó, aki arról is beszámolt, hogy a 10 milliót nem nettó összegként kapta meg.
– Szépen hangzott a 10 milliós nyeremény, de ebből én csak hatot kaptam meg... Ettől függetlenül nagy élmény volt. Mivel Csongrádról nem lehetett telefonálni, az anyósoméktól jelentkeztem a műsorba Kiskunfélegyházáról, lesz, ami lesz alapon. Nem hiszek a véletlenekben, úgy mentem el játszani, hogy a kislányom lebetegedett, ráadásul anyukám szülinapja is volt. Tudtam, hogy nekem valami nyereményt el kell hoznom! Két adásban szerepeltem, és mindenkit lesokkoltam azzal, hogy ekkorát nyertem. Az egyik legemlékezetesebb pillanatom, amikor az 5 milliós kérdést megválaszoltam, Vágó István lepattant a székéből, és kaptam két puszit, annyira meglepődött – idézte fel a Blikknek Anikó, akinek ma már 26 éves lánya és 18 éves fia van, kérdésünkre azonnal rávágta, ha ma nyerne, utazgatna az összegből a férjével.
A nemrég elhunyt játékmesterre, Vágó Istvánra jó szívvel emlékezik.
– Többször lefagyott a számítógép forgatás közben, akkor mindig mondta, megy és rágyújt. Jót mosolyogtunk rajta. Érdekesség, hogy hosszú évek múlva is pontosan emlékezett, milyen volt a játék. Az egyik tévés évfordulóra mindkettőnket meghívtak, és amikor beszéltünk, kapásból felidézte, milyen kérdéseim voltak, ahogy meglátott, egyből tudta – hüledezett Anikó. – Nagyon sajnáltam, amikor elment, rendkívül nagy tudású embernek ismertem meg. Nyitott volt mások felé, csak pozitív élményeim voltak vele kapcsolatban.
Ám nem csak szép emlékek maradtak meg belőle élete egy nagy sikeréről, Anikó elmesélte, a játék után sokan felismerték az utcán, ám zaklatók is jelentkeztek.
– A forgatás után nem tudtam kidugni az orrom az utcára úgy, hogy ne gratuláljanak. A dugóban is rengetegen integettek nekem, de minden csoda három napig tart, ez is elült.
Kaptam negatívumot is, mert sokan nem tudtak velem örülni. Megjelentek a kölcsönkérők:
egy vadidegen közölte, hogy rákos és szeretné, ha én finanszíroznám a gyógyulását. Akkoriban anyukám is rákból lábadozott, inkább őrá fordítottam a pénzt és neki segítettem.