Vigyünk szerves anyagot a hagymás kertbe
Palántázáshoz használjunk meleget adó, még érlelődő komposztot. Minél dúsabb, szerves anyagokat tartalmazó (bio) vető- és palántaföldet vásároljunk, amiben nincs műtrágya. Ha a komposztot és a bio kerti földet palántanevelés után kiszórjuk az ágyásokba és szalmával, faforgáccsal vagy más, lebomló mulcsanyagokkal takarjuk, akkor évek múltán természetes táptalajunk lesz. Rostáljuk át a komposztot, frissítsük vízben oldott 2-5 százaléknyi baromfitrágyával, illetve ló- és marha-istállótrágyával.
A palántázást kezdjük a hagymásokkal. Ezek a vörös és lila hagyma, a salotta vagy más néven mogyoróhagyma, a fokhagyma, a sonka- és gyöngyhagyma, a póréhagyma, a fehérhagyma, a medvehagyma és a snidling, más néven a metélőhagyma. Minél több hagymás zöldséget termesztünk, annál változatosabban főzhetünk majd. Ráadásul az újhagymát (zöldjével), a pórét és a snidlinget nyersen, salátaként is fogyaszthatjuk. Sülve, főve, párolva, turmixnak, tavasszal minden hagyma életerőt kölcsönöz embernek, állatnak egyaránt. Fagy nem veszélyezteti kint a kerti ágyásokban, gyorsan fejlődik és jól társítható a későbbi paprikával, paradicsommal, a brokkolival, a káposztával, hiszen a hagyma szagával távol tartja, messziről riasztja a kártevő rovarokat. Saláta és szamóca közelébe is ültethetők a hagymások. Borsó, bab, zsálya és spárga környékére azonban soha ne duggassunk hagymát!
Duggathatunk úgy is, hogy készen kapható vetőszalagokat helyezünk el 30 cm távolságra egymástól, amelyekből a hagymákkal egy időben sárgarépa és petrezselyem kel majd és fejlődik. Ezek kölcsönösen védik egymást. Az egy sor hagyma, egy sor gyökérzöldség elv márciusban jól alkalmazható.