Ez az igazi hidegtúra!
Hóvihar hátráltatta az extrém csapatot, akadt, akinek kisebb fagyási sérülése volt
Sapka, sál, kesztyű! – hangzott el számtalanszor a mondat édesanyánktól, mielőtt kitettük a lábunkat otthonról egy hűvös téli reggelen. Ezeket Pribék István is mind felhúzta, viszont éppen csak félmeztelenül indult el túrázni a mínusz hat-nyolc Celsius-fokos hidegben. Mielőtt bárki is azt hinné, hogy a fiatalember megbolondult, szó sincs róla: a Balatoni Jegesmedvék alapítója ugyanis hidegterápián vett részt többedmagával Csehországban.
– Nemcsak vízzel lehet terápiázni, hanem levegővel is, ha az kellően hideg. Ez egy szervezett keretek között zajló hidegtúra volt, amelyen még januárban vettem részt egy kisebb csapattal, s a Snezkahegy csúcsához kirándultunk – mesélte lapunknak Pribék István, aki már négy éve oktat és gyakorol hidegterápiát.
Az elszánt túrázók 2,5 órát töltöttek félmeztelenül a szabadban, ami alatt egy 6,5 kilométeres távot teljesítettek, 900 méteres szintkülönbséggel.
– A túrát ötnapos felkészülés előzte meg, fokozatosan szoktattuk magunkat a hideghez. Légzőgyakorlatokat végeztünk, mezítláb mászkáltunk a hóban, vagy megmártóztunk egy környékbeli patakban. A csapat nagyjából egyharmadát hölgyek alkották, ők szintén felsőruházat nélkül, sportmelltartóban vágtak neki a hegynek – mondta Pribék István. – Ugyanakkor hozzátenném, a hipotermia nem játék! Legyen szó akár vízről, akár levegőről, komoly veszélyt jelent, úgyhogy senki ne vágjon neki csak úgy a Tátrának, télen, félmeztelenül!
A fizikai állóképességen túl a hidegtúrázás nagyfokú mentális felkészültséget is igényel.
– Körülbelül 1600 méterre mentünk fel, és bizony az időjárás nem kímélt minket, ugyanis beleszaladtunk egy hatalmas hóviharba. Bár a hőmérséklet mínusz hat-nyolc fok körül lehetett, a hőérzetünk ennél jóval alacsonyabb, mínusz 16 Celsius-fok volt. Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy koncentráltak legyünk, hogy ott legyünk fejben, én például elképzeltem, ahogyan áramlik a testemben a hő. Voltak, akiknek kisebb fagyási sérülései is keletkeztek, de mire felértünk a csúcsra, kisütött a nap – emlékezett vissza az extrém túrázó. – A terv eredetileg az volt, hogy egyből lejövünk, de anynyira didergett már mindenki, hogy inkább betértünk egy hüttébe. Ettünk egy jót, közben szépen felmelegedtünk, így a visszafele utat már ruhában, jóllakva, kényelmesen tettük meg, majd szaunázással zártuk a napot. Összességében