Rakodómunkásból lett egyetemi oktató a bokszoló
Surman Zoltán az egyik legszínesebb figurája a honi bokszéletnek. Az egykori amatőr magyar válogatott, bajnok, s a profik között a WBUszervezetnél világbajnok Surman edző, klubvezető, szervező, promoter. És néhány napon belül, kilenc évvel az utolsó mecscse után, 47 esztendősen újból küzdő félként lép a ringbe. Meg amivel szintén sokaknak példát mutat: romaként nemcsak egyetemen tanul – közel az ötvenhez újra! –, de tanít is.
A küzdelem napja néven március 16-án, Gyulán rendeznek küzdősportgálát, ahol kettős szereposztásban lép színre, egyrészt szervezőként ő „viszi” a gála profi boksz részét, másrészt freeboxingban összecsap a nála tíz évvel fiatalabb szerb Darko Knezeviccsel. A freeboxing lényegében ugyanaz, mint a hagyományos ökölvívás, csak kétféle pluszakció engedélyezett, egy forduló ütés, amikor 360 fokban megpördülve csapnak oda az ellenfélnek, meg egy úgynevezett felugrásos ütés.
Surman elvben ezen a rendezvényen edzőként is részt vett volna, mert a kisebbik fia is készült ringbe szállni, de megfordult a helyzet, és a két sráca, az ifjabb Zoltán és Áron úgy döntött: most ők készítik fel édesapjukat a küzdelemre. De mi visz rá valakit arra, hogy kilenc év szünet után bunyózzon? Nem veszélyes ez?
– Mintha a feleségemet hallanám… Ő is ezt kérdezte, és több válaszom is van. Egyrészt egy betegség miatt nagyon elszaladt a súlyom, közel voltam a mázsához, és bárhogy próbáltam diétázni, nem jártam sikerrel. Ezért úgy döntöttem, más motiváció kell, egy meccs a ringben, és beleálltam az edzésekbe – magyarázza Surman. – Egyébként úgy vagyok vele, hogy mindent elértem, amit akartam, szakmai sikerek vannak mögöttem, szép és boldog családban élek, nincs több pénzre szükségem, mint amennyi van. Megengedhetem magamnak, hogy csak azzal foglalkozzak, amit a kedvem diktál.
Óriási elismerés a visszatérésén dolgozó bokszolónak, hogy nem értelmetlen dolgokhoz van kedve, most éppen (újra) tanul.
– Az első szakmám autófényező volt, s bár osztályelsőként végeztem a szakmunkásképzőben, csak rakodómunkásnak vettek fel. Később leérettségizem, és itt a békéscsabai gazdasági főiskolán személyügyi vezető szakon végeztem. Most pedig Gödöllőre, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen járok mesterképzésre, emberi erőforrás tanácsadói diplomám lesz, ha befejezem. Úgy képzelem, hogy néhány év múlva lesz egy emberi erőforrás tanácsadó cégem, és egyetemen is fogok ilyen témában oktatni – árulta el.
Az egyetemi oktatás nem álom a részéről, vezetésszervezést most is tanít. A Békés megyei sportszövetségek érdekszövetségi egyesülete kérte, hogy az edzőképzés keretén belül oktasson, ez képzés a Pécsi Tudományegyetemen keresztül zajlik. Emellett pedig több intézménynél dolgozik óraadóként.