gátolhatják adaganatoknövekedését Egyes diéták
A friss tanulmány eredményei szerint javíthatók a túlélési esélyek ►Felére is csökkentheti a rákos folyamat rizikóját a csökkentett kalóriabevitel
A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalóriabevitel, az időszakos böjt és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot vizsgálták.
Fokozott energiaigény
– Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés – mondja dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány szerzője. – Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.
Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, így például glükózból (például vastagbél-, méhnyakés több emlődaganat esetében), fruktózból (például prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
– Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek kevésbé képesek erre – magyarázza dr. Menyhárt Otilia.
Véd a káros mellékhatásoktól
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és ún. javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere- feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek.
Ezt használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, amely megvédi az egészséges sejteket ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
– A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, amely fokozza a kemoterápia hatását – mondja dr. Menyhárt Otilia. – A böjt, amelynek az ideje 1–5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti – összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással – teszi hozzá az adjunktus.
Eltérhetnek az eredmények
A laboratóriumi és állatkísérletek megerősítik a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017es áttekintés állatkísérletek 72%-ánál számolt be tumorellenes hatásról. Egy 2023ban készült kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, glioblasztóma és egyes emlődaganatok), amelyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez – hangsúlyozza a szakértő.
Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (például kimerültség, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, amely a daganatos halálozások harmadáért felel. Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12–27%-kal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.
– A tanulmány fő üzenete, ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30%-kal – mondja dr. Menyhárt Otilia. – Ez nemcsak a keringési és anyagcserebetegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, így a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50%-kal.