Nem mindig okoz komoly tüneteket a tüdőgyulladás
Gyakran csak egyszerű meghűlésre utalnak a panaszok ►Rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés – időseknél ezek is lehetnek intő jelek
A tüdőgyulladás – leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott – fertőzés következtében alakul ki. A betegség vírusos eredetű is lehet, leggyakrabban influenza szövődményeként jelentkezhet. Nem minden esetben jár azonban súlyos tünetekkel, időseknél, kisgyermekeknél ezért különösen veszélyes lehet – figyelmeztet cikkében az Egészségkalauz.hu.
Bakteriális fertőzés
A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei: a hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás, hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori
– magyarázza dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki. Az úgynevezett atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.
Életkorral változhat
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.
Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
Vizsgálatok és kezelés
A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén a mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24–48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.
A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezelik. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a betegséget.
A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek, penicillinszármazékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakteriológiai eredményekre várni, empirikusan – azaz „vakon” – kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség.
Vírusos megbetegedés
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, illetve ennek megelőzésére antibiotikum adása szükséges, influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett.
A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben elengedhetetlen.
A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése a teljes gyógyulásig, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is az esetek néhány százalékában a betegségnek nyoma maradhat a tüdőben.