Szuperállatok tenyésztek a csernobili zónában
► Hogyan kényszerítette a sugárterhelés az állatokat arra, hogy hihetetlen módon mutálódjanak a túlélés érdekében?
CSERNOBIL — 1986. április 26-án Ukrajnában a csernobili atomerőmű négyes számú reaktorának rendszerpróbája a reaktor túlmelegedéséhez vezetett a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozva. A szovjet hadsereg gyorsan létrehozta a „csernobili elzárt zónát”, az erőmű körüli 30 kilométeres kordont, ahová a sugárszennyezés miatt tilos volt belépni, és amely ma is nagyrészt kihalt, ezért a vadon élő állatok menedéke lett, az elvadult kutyáktól a vadlovakig. De milyen hatással volt a „zóna” sugárzása az ott élő vadvilágra? A tudósok szerint több állat is elkezdett eltérni a máshol élő rokonaitól, egyesek pedig „szuperképességeket” mutatnak, írja a Daily Mail.
Fekete békák
A romos atomerőmű környékén a békák sötétebbé váltak: a kutatók szerint ez a „zóna” forró pontjain jelentkező sugárzásra adott válasz. A kutatók úgy vélik, hogy a kétéltűek azért fejlesztették ki gyorsan a fekete bőrt, mert a zöld színű levelibékák kisebb eséllyel maradtak életben; az erősen radioaktív területeken a leginkább védő melaninpigmenttel rendelkező keleti levelibékák (Hyla orientalis) maradtak életben.
Szupererős baktériumok
A csernobili fecskék szárnyán talált baktériumok ellenállóbbnak bizonyultak a gamma-sugárzás hatásaival szemben. Amikor a csernobili baktériumok sugárzásnak voltak kitéve, képesek voltak szaporodni és gyarapodni, szemben a máshol élő baktériumokkal. A Scientific Reports című folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmány szerint „a természetes populációkban a sugárzás hosszú távú hatásai fontos szelekciós nyomást gyakorolhatnak a baktériumok olyan tulajdonságaira, amelyek megkönynyítik a túlélést bizonyos környezetekben”.
Ráknak ellenálló farkasok
A csernobili pusztaságban kóborló mutáns farkasok kifejlesztettek egy „szupererőnek” nevezhető képességet, ami emberi életeket menthet. A kutatók megállapították, hogy a csernobili evakuálási zónában élő állatok genetikailag módosított immunrendszerrel rendelkeznek, amely ellenálló képességet mutat a rák ellen. A kutatók most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, a gének segíthetnek-e a rákbeteg embereken.
Új kutyafajta?
A „zónában” több ezer elvadult kutya él, amelyek közül sok az 1986-os katasztrófa után, emberek által hátrahagyott családi kedvencektől származik.
A Dél-karolinai Egyetem tudósai 302, az erőmű közelében élő, elvadult kutya DNS-ét elemezték, és jelentős eltéréseket találtak más kutyapopulációkhoz képest. A kutatók azt írják, „a Csernobil városából származó egyedek genetikailag különböznek egymástól”.