Kitiltják a Davaj, magyarok! transznemű sportolókat
Engi Klára kifogásolja, a sportolók többsége nem is Magyarországon készül
Az Angol Labdarúgó-szövetséget és a Walesi Krikettszövetséget arra kérték, vegyék fontolóra, hogy kitiltják a transzneműeket a női bajnokságokból. A Nadine Dorries által 2022-ben megfogalmazottak folytatásaként Lucy Frazer kulturális miniszter azt javasolta, a krikettnek és a labdarúgásnak követnie kell az atlétikát, kerékpározást, úszást és rögbit, miszerint a transznemű nőket ki kell zárni. A sportágak transzneműeket érintő szabályait régóta vitatják, de mindkettő engedi, hogy bizonyos feltételek mellett az ilyen sportolók a nők között induljanak. Ezen irányelveket támadta meg most a kormány.
– Úgy gondolom, fontos, hogy a nők nők ellen versenyezzenek, és ha valaki biológiailag nem nő, akkor versenyelőnyben van – mondta Frazer a problémáról.
Öt magyar versenyzővel zajlik Kanadában a műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokság. Papíron legalábbis, mondhatnánk, az említett sportolók közül ugyanis egyik sem magyar származású.
Ignateva Mariia és Szemko Danilij Leonyidovics (jégtánc), Vlasenko Alekszandr (férfi műkorcsolya), Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei (páros műkorcsolya). Ők képviselik a magyar színeket Montrealban, a csapat valamennyi tagja Oroszországból vagy Ukrajnából jött. S ez nem új jelenség, az elmúlt időszak világversenyein rendre hüledeztek a magyar sportrajongók a válogatott összetételét olvasva: a tavalyi vb-n hatból öt, a januári Európa-bajnokságon
nyolcból hét volt a honosított versenyzők aránya.
– A távozásommal tulajdonképpen semmi sem változik – mondta tavaly nyáron az „invázió” fő felelőse, a honi szövetség (MOKSZ) korábbi ágazati sportigazgatója, az örmény Vardanjan Gurgen, miután közös megegyezéssel elbúcsúzott. S valóban, igaza lett. Úgy tűnik, semmi sem változott...
Utódja, Bálint Csaba a januári Eb után az Indexnek nyilatkozott a helyzetről, s elmondta, a külföldön született hét sportolóból ötnek van magyar útlevele, és a többségük valamilyen szinten beszéli is a magyar nyelvet, a vb-n is induló ukrajnai Szemko közülük anyanyelvi szinten. Elárulta azt is, a szövetség nyelvtanfolyamot indított a honosított sportolók számára, amin kötelező részt venni. Bálint azt is világossá tette, hogy az egyéni versenyzők esetében nem lesz több honosítás. Persze a sportág helyzetéért aggódókat mindez aligha nyugtatja meg igazán.
A korábbi klasszis jégtáncos, Engi Klára felemás véleménynyel van a honosításokról.
– Nehéz kérdés ez, mert a honosítás ma már elfogadott trend. Ami számomra igazán furcsa, hogy egy orosz pár indul magyar színekben, amelynek a tagjai Moszkvában, orosz edzővel készülnek. Nekem az a gondom, hogy miért nem töltenek több időt itt Magyarországon, hogy a magyar gyerekeknek kedvet csináljanak a sportághoz. Anno mi is külföldön edzettünk, de bizonyos időszakokban itthon voltunk, és a fiatalok láthatták, nem csak a tévében létezünk, lehetett velünk beszélni, tanácsot kérni. Fontos, hogy a gyerekek megismerhessék azoknak a munkamorálját, akik olyan szinten vannak, hogy felnőtt vb-re eljutnak. Sajnos kívülállóként úgy látom, az elmúlt években egy borzasztó mentális rombolás ment végbe a sportágban a vezetőség részéről, a kedvetlenséget, az elkeseredettséget érzem a versenyzőkön, kevesen maradtak talpon – magyarázta a Blikknek Engi.