Könyvet írt Emma ritka rákjáról az apuka
Öccsétől kapott csontvelőt, ez mentette meg ► Jó és rossz katicákkal próbálta elmagyarázni a kicsinek, hogyan zajlik szervezetében a gyógyulás
„Apa, mindjárt elájulok” – ezzel a mondattal kezdődött meg a kis Emma és az egész család pokoljárása, ezt mondta a kislány azelőtt, hogy orvoshoz vitték volna, ahol megkapták a rémisztő diagnózist.
Mint megírtuk, Emmánál a doktorok a leukémiának olyan típusát állapították meg, ami annyira ritka, hogy évente talán ha eggyel találkoznak Magyarországon. A kislány öccsének köszönheti az életét. A betegség egyetlen gyógymódja a csontvelőátültetés, ezért az egész családot megvizsgálták, ki lenne megfelelő ara, hogy csontvelőt adjon a kislánynak. Senkinek nem egyeztek vele a mintái, egyetlen kivétellel: a 3 éves Miron 99 százalékban passzolt nővéréhez. A kislányt borzasztóan megviselte az utána következő időszak, ugyanis immunrendszerét teljesen le kellett nullázni. Steril szobába került, a legenyhébb fertőzés is végzetes lehetett volna számára. Miron csontvelősejtjeit infúzióban kapta meg, majd még hosszú hetekig kórházban kellett maradnia, hogy testének védekezőrendszere újra felépüljön. Mostanra talán már túl van a nehezén.
– Ugyan évente kontrollra kell járnia, vérvételre, hiszen csak öt év után lehet kimondani, hogy meggyógyult – mondta László. – Emma esetében lehet, hogy ezek a vizsgálatok élethosszig tartanak majd, de már most biztosnak látszik, hogy nem tér vissza a betegség.
Az apuka most fejezte be könyvét, amit a kislány betegségének és a család küzdelmének történetéről írt. Azt mondja, miközben a szavakat írta, újra átélte a történéseket: folyamatosan zokogott, könnyein keresztül alig látta a képernyőt.
– Amikor Emma kijött a steril szobából a műtét után, akkor fogadtam meg, hogy könyvet írok a család harcáról. Mindvégig tele voltunk reménnyel, hittel, és mi sem tudjuk, miből merített erővel.
Azt viszont pontosan tudják, hogy Emmában mivel sikerült tartani a lelket a legnehezebb
időkben is. Az apuka egy mesevilágot épített fel a beteg kislánynak, amiben katicák voltak a főszereplők. A piros katicák voltak a jók, a feketék a roszszak, amik megbetegítik az embert. Emma ezen keresztül értette meg, hogy mi zajlik benne.
A szülők sosem ijesztgették a kislányt azzal, hogy leukémiás vagy rákos lenne: a csontvelő-átültetéskor – ami infúziós kezelést jelent – is azt mondták neki, hogy öccsétől, Mirontól most kapja meg a jó katicákat, amik meggyógyítják.
– Az elmúlt időben ébredtünk rá, hogy az életben nem az az igazi nehézség, ha magasak a számlák, hanem az, ha az orvosok azt mondják: a gyereked életet megrövidítő betegségben szenved. Így mondják hivatalosan, hogy belehalhat – magyarázta László. – A könyvvel azoknak próbálunk erőt adni, akik bármilyen okból elveszítették a reményt, a hitüket, vagy éppen hasonló bajjal küzdenek, mint amivel mi.